Fenyeget-e minket orosz támadás? Aligha. Azt sem gondolom, hogy a Földközi- vagy a Balti-tengeren néha előforduló incidensek, a harci gépek veszélyesnek mondott manőverei azt jeleznék, hogy Moszkva háborúra készül. Viszont Moszkva (értsd: Vlagyimir Putyin elnök és köre.) feltehetően fél. Nem attól, hogy a NATO megtámadná, hanem hogy elveszítheti mai fantasztikus hatalmi pozícióit.
A félelem jelen lesz a pénteken Varsóban kezdődő NATO-csúcson. Ott ismét Moszkva a főszereplő. Inkább mint az Iszlám Állam, inkább mint a terrorizmus. Pedig az európaiak egy májusi felmérés szerint sokkal inkább tartanak a dzsihadisták támadásától és a közel-keleti menekültáradattól, mint az orosz katonai erőtől. Érthető, hiszen a terror beköltözött a szobáinkba, naponta látjuk a tévében, sokan sokféleképpen tapasztalhatjuk a menekültek megjelenését is. Az orosz veszélyről viszont úgy véljük: történelem. De másként élik meg ezt a Baltikumban és Lengyelországban. Ők nagyon is el tudják képzelni, hogy megindulnak a határon túl felsorakozott orosz tankhadosztályok. Ukrajna óta kiváltképpen figyelnek. Ezért szeretnék, ha területükön NATO-erők rendezkednének be.
Putyin és köre pedig ellenségként tekint az EU-ra, annak demokratikus értékeire. Szívesen vennének egy széteső EU-t. Ezért pénzelik, támogatják az összes szélsőbal- és jobboldali uniógyűlölőt, ezért tartanak fenn drága propagandacsatornákat világszerte. Ellenfél a szabad sajtó, a szabad internet, ellenség, sőt idegen ügynök a civil aktivista, az ellenzéki politikus és az író. Soros György kitiltva.
