galéria megtekintése

Orbán kapitulált

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 14. számában
jelent meg.

Bodnár Zoltán
Népszabadság

Amikor hétfőn Orbán Viktor aláírta az Európai Beruházási és Fejlesztési Bankkal közös memorandumot, valójában feltétel nélküli fegyverletétellel véget vetett a magyar bankrendszer ellen évek óta folytatott „szabadságharcának”. Csúfos vereség, s ezen az sem változtat, hogy a kormányzati kommunikáció mindent megtett, hogy a közvélemény elől eltakarja, ami a kulisszák mögött történt.

A sajtótájékoztató középpontjában az Erste Bankban tervezett állami részesedésszerzés, a stratégiai megállapodás, a bank kötelezettségvállalása állt. A győzelmi jelentés szerint a gazdasági növekedést segítendő az Erste Bank 170 milliárd forintos hitelprogramot indít. Ígérhetett volna többet is, nem kerül az semmibe. A sajtótájékoztatón a memorandumról alig esett szó, eltekintve a bankadó beígért csökkentésétől. Hétfő este azonban a kormány honlapján megjelent a teljes szöveg, másnap pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői igyekeztek helyes irányba állítani a sajtó munkatársait egy háttérbeszélgetésen.

E szerint a EBRD-vel kötött megállapodás az elmúlt másfél év legfontosabb vállalása, de facto a bankszektorral való kiegyezés, amelyet csupán azért nem a Magyar Bankszövetséggel kötöttek meg, mert a korábbi megállapodások „nem működtek”, ez a magas szintű megegyezés viszont érdemben javíthat Magyarország nemzetközi megítélésén. A sajtótudósítások szerint Orbán rendkívül fontosnak tartja a bejelentést, ugyanis a kormány értékelése szerint a bizalmatlanság már olyan óriási mértéket öltött, hogy ezt csak egy nagy gesztussal lehet megtörni.

 

Ez persze ellentmond Orbán hétfői szavainak: „Nem mi vagyunk a legkedvesebb fiúk Európában, de azt senki sem vitathatja el tőlünk, hogy amiben megállapodtunk, azt meg is tartjuk”. Gyanítom, a bankszövetségnek erről más a véleménye, csakúgy, mint az EBRD elnökének, aki szerint a magyar kormány által az utóbbi években bevezetett egyes intézkedések aggályosak voltak. Szerinte a bizalom újjáépítése talán a legnehezebb feladat egy gazdaság kiigazítása során, és ennek alapvető fontosságú eleme az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a közös érdek keresése, a megállapodások tiszteletben tartása és végrehajtása, a törvényesség szigorú betartása.

Mindaz tehát, amit Matolcsy és Orbán 2010-ben zárójelbe tett. A „tőke központi bizottsága” (copyright Csillag István) azonban végül megelégelte az unortodoxiát, és ultimátumot küldött: vagy drámai tőkekivonás kezdődik, vagy Orbán és Matolcsy visszatér a piacgazdaság alapvető elveihez, legalábbis a bankszektorban. Alkudozni legfeljebb arról lehetett, hogy a költségvetés a banki különadó milyen ütemű csökkentését képes elviselni.

A memorandumban az EBRD és a kormány kölcsönösen vállal kötelezettségeket, bár aligha mondhatnánk, hogy azok egyenszilárdságúak. Az EBRD azt vállalja, hogy támogatni fogja a pénzügyi szektorban a stabilizálást és a bizalom újjáépítését a bankrendszer környezetének javítására tett kormányzati erőfeszítésekkel összhangban. Ez alig több a semminél. Cserébe ezért a kormány visszavon lényegében minden, a bankszektort hátrányosan érintő intézkedést, és önkorlátozást vállal a jövőre nézve is:

1. fokozatosan csökkenti a korábban Orbán által is brutális mértékűnek nevezett bankadót, 2. biztosítja, hogy a devizaalapú jelzáloghitelek forintosítása ne okozzon az árfolyamkockázattal összefüggő további költségeket a bankszektornak, 3. a nem teljesítő hitelek leépítése során a nemzetközi legjobb gyakorlatot követi, a folyamat átlátható és piaci alapú lesz, 4. jelzi a piacnak és a közvéleménynek, hogy a magáncsődről és a visszamenőleges hatályú felmondási lehetőségekről nem fog törvényt alkotni a bankszövetséggel való megfelelő konzultáció és annak támogatása nélkül, 5. tartózkodni fog attól, hogy olyan új jogszabályt vagy intézkedést hozzon, amely negatív hatással lehet a bankszektor profitabilitására, 6. az EU egységes piaci szabályaival összhangban méltányos versenyt és egyenlő bánásmódot biztosít a piaci intézmények között Magyarországon, függetlenül tulajdonosaik nemzetiségétől.

Végül, de talán legfontosabbként a kormány kijelenti, hogy nem kíván közvetlen vagy közvetett tulajdont szerezni a nagyobb helyi bankokban, a jelenleg meglévő többségi részesedéseit pedig három éven belül privatizálja. Látszólag súlyos vállalások, pedig valójában csak azt ígéri a kormány, hogy a jövőben európai módon fog viselkedni. Legalább itt.

Függöny. Eddig tartott a szabadságharc, a százezreket felhergelő bankellenes hisztéria, most jöhet helyette más (vagy már itt is vannak a bevándorlók). A kormányzati propaganda pedig igyekszik olyan mélyen hallgatni az Orbán–Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika totális vereségéről, amennyire az csak lehetséges. Azt azonban már nem lehet meg nem történtté tenni.

A szerző a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikusa 

*

Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.