Óra áll

Csak az nincs rendben, ha polgármester, önkormányzati képviselő, jegyző mint polgármester, mint önkormányzati képviselő, mint jegyző protezsálja a toronyórát. Márpedig Nagyszakácsiban ez történt, illetve történik. Ezt helytelenítenie kell annak is, aki tárgyilag a polgármesterrel ért egyet.

Miért? Mert hívő polgártársainktól is elvárjuk, hogy ha egyetért az egyházával, mondjuk, a család meghatározásában, akkor se értsen egyet azzal, hogy az egyháza az álláspontját állami álláspontként, alkotmányos elemként erőltesse rá az ország teljes népességére, és az állam hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik nem az általa jóváhagyott családmodellt követik. Ezt csak az várhatja el az egyháza tanítását követő polgártársától, aki maga sem támogatja az állam beavatkozását se országos, se helyi szinten az egyház dolgába. Akkor sem, ha az egyház felfogását helytelennek véli.

A polgármester mint polgármester „jelezte a problémát a püspöknek”. Milyen alapon?! A polgármester a jegyzővel (!) meglátogatta a plébánost, megkérdezte tőle, miért nem hoz létre egyházközséget a hívekből. Mi köze hozzá?! Felajánlotta, hogy segítenek a rezsifizetésben az egyháznak, csak szóljanak. Közpénzt ajánlott egyházi célokra! Tényleg azt akarjuk, hogy az egyházak minden kis faluban így számítsanak a köz zsebére? Mert abból a tengernyi pénzből, amit az állam belelapátol a katolikus egyházba, semmi nem csorog le oda?

A plébános a tudósítások szerint nagyon undok volt, csúnyán beszélt a falu népéről, s figyelmeztette a polgármestert, hogy túllépi a hatáskörét. Az ő stílusa és a hívekkel való viszonya az egyház ügye. Ha hívei elpártolnak, az az egyház baja. Nem közügy.

Abban viszont a plébánosnak igaza van, hogy a polgármester túllépte hatáskörét. Nem kellene az ország polgármestereit erre bátorítani.