Úgy tudjuk, március 15-én indulna egy új közszolgálati hírtelevízió. Mikor máskor, ha nem a sajtószabadság ünnepén? Felidézve a negyvennyolcas 12 pont közül az elsőt, de még inkább azt, hogy annak forradalmi elfogadása után néhány héttel Petőfi és barátai már a Várban égették el a szabad sajtó új törvényét.
Mert több korlátot szabott, mint amennyi lehetőséget adott. Egy forradalmi kormány is csak kormány, és mint ilyen, inkább a maga barátja, mintsem a szabad, vele szemben tehát kritikus sajtóé. És a miénk most eleve messze nem az a régi kormány. Hideg leli a szabad sajtótól. Számára ez a szükségtelen rossz. Nem is szabad hírtévét szervezne, hanem a sajátját. Önhírtévét. Hogy erre mi szükség, mikor van egy úgynevezett kereskedelmi Hír TV-je és egy úgynevezett közszolgálati állami tévéblokkja?
Fel nem fogható, hacsak nem az az ok, hogy a népszerűségvesztést – mint minden hanyatló politikai erő – a rossz kommunikációnak tudja be. Az is egy ok lehet, hogy a Simicska Lajossal folyó háborúskodásban megbízhatatlannak minősítették a Hír TV-t, és számot vetettek azzal is, hogy a köztévé lebutítása a használhatatlanságig sikerült.
