Ha a választópolgárok kritikus tömege eléri a kompetenciának azt a fokát, hogy értelmezni tudja az ország irányításával kapcsolatos tapasztalatait, akkor a demokrácia korrekciós mechanizmusa hosszabb távon viszonylag jó hatásfokkal működhet. Ez sok mindentől függ, politikai kultúrától, állampolgári szocializációtól, közoktatástól, médiától, véleményformáló értelmiségtől.
A demokrácia persze mindig tökéletlen, a korrekciós mechanizmus hatásfoka sosem elég jó, a választópolgárság sosem elég kompetens, a demokráciával kapcsolatos kételyek és feszültségek sosem tűnnek el, de ettől még a világ legeredményesebben működő társadalmai mégiscsak demokráciák.
Aki ennek ellenére reménytelennek látja a demokráciát, lemondhat róla, csak tudjon arról, hogy ezzel a szabadságáról mond le. A többiek meg nézzenek magukba, mit tudnak tenni választópolgárként a maguk és polgártársaik kompetenciája érdekében. Ha megrettenünk attól, hogy a minapi magyarországi választás milyen iszonyatosan távol volt attól, ami a funkciója lenne, akkor ezt a rettenetet még fokozni tudom.
Mert hát a legeslegfontosabb ügyeink mégiscsak bolygónk létének alapkérdései. A túlnépesedés, a klímaváltozás, a környezetpusztulás, a világszegénység, a migrációs és háborús folyamatok, az energiaellátás, a vízellátás, a terrorizmus. Röviden: a földi élet alapfeltételei és alapkérdései.
No már most gondoljunk bele, hogy mindezekkel csupa olyan kormány és az általuk létrehozott szervezetek foglalkoznak, melyek megválasztásában ezeknek a kérdéseknek semmilyen súlyuk nincs. Én még olyan választásról nem hallottam, amelyet ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos tervek és teljesítmények érdemben befolyásoltak volna.
Az EP-választás viszont, mivel az országok kormányzását nem befolyásolja, inkább szólhatna erről. De persze mindannyian tudjuk, hogy nem fog. Nem szokott. Máshol sem.
Az EU nagyon súlyos világtényező. A világ GDP-jének 30 százalékát adja. Magyarország súlya kb. akkora benne, mint egy átlagos méretű államé az Egyesült Államokban. Területre is, népességre is kb. két százalék. Az EU-nak vannak súlyos állásfoglalásai, és folynak benne súlyos viták mindarról, amit föntebb soroltunk. Az Európa 2020 és annak kritikusai jelentős részben ezekkel foglalkoznak. És a 2020 utáni korszak alapkérdései is abban a ciklusban dőlnek el, amelyre most választunk képviselőket.
El tudja képzelni a kedves olvasó, hogy az EP-választás a lényegről szóljon? Hány embert ismer, aki ezt igényelné? És önmagát milyennek ismeri?
