alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
27. vasárnap

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Anyai pofon

Olvasói levél

Január negyedikén átruccantunk Kiskunhalasra. A tompai határátkelőhelyen nyugodtan vártuk a határrendészeti és vámellenőrzést, hiszen semmit sem vittünk magunkkal, csupán csak a honvágy űzött ezúttal is bennünket oda, ahol az elveszett identitásunkat szeretnénk megtalálni.

Népszabadság| 2012. január 14. |8 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

johhny | 2012. január 24. | 14:57:50

Tisztelt levélíró!

Önt mivel zsarolták meg jelen esetben a határátkelőhelyen? A leveléből ez nem derül ki. Csak az, hogy vissza akarták küldeni Szerbiába.

reális | 2012. január 14. | 18:44:52

Így már érthető és egyúttal botrányos is.
http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kek-hirek-bulvar/feny-derult-a-hatarrendeszek-kavepenzes-titkara-414811

020406 | 2012. január 14. | 10:20:55

reális: sajnos van ilyen. Az alapvető probléma az, hogy olyan pecséteket kérnek számon a gyanútlan utazótól, amit saját kollégáik elmulasztottak beütni. - Velem is megesett már hasonló, igaz, régebben.

reális | 2012. január 14. | 07:58:43

Nincs igaza xanadu, szerintem itt nem az volt a probléma, hogy a szerb és magyar (kettős állampolgárnak) van vagy nincs érvényes magyar útiokmánya. Ha nem lett volna neki magyar útlevele, akkor be sem engedték volna Magyarországra. Az a kérdés, hogy milyen jogon tilthatják meg neki, vagy másnak a beutazást, ha nem tartózkodott több mint három hónapig Magyarországon? Abban remélem, hogy egyetértünk, hogy valaki egy időben csak egy helyen tartózkodhat. Nem lehetett Nagy Kanász György Magyarországon is meg Szabadkán is ugyanabban az időben. Szerintem jó, hogy a panaszos felhívta egy jelenségre a közvélemény figyelmét. Az indokolatlan és bürokratikus határrendészeti viszonyulást nem úgy kellene orvosolni, hogy a schengeni határon kívül rekedt idegen állampolgárokat arra ösztökéljük, hogy legyenek ők csak magyar állampolgárok is. Szégyen ha az országunkba való ki és belépéseket úgy evidentálják, hogy azután megzsarolhassák a gyanútlan utasokat!

Pasinszki | 2012. január 14. | 07:57:19

Úgy látszik, kedves xanadu, csak hírből ismeri az elektronika előtti világot. Tudja ki volt akkor a hivatalokban az úr?
A portás.
Ezek szerint ez a mérhetetlenül antipatikus figura kiköltözött a határokra.

xanadu | 2012. január 14. | 07:30:52

reális | 2012. január 14. | 07:00:24

Igazad van.
Minden magyar állampolgár legyen udvarias és megértő embertársai iránt.

És itt még a nemzetiség sem számít...

Egyébként a határőrben felmehet a pumpa, a hülye rendelkezések betartatása miatt, mely számára kötelező.

xanadu | 2012. január 14. | 07:28:21

Hát igen!
A magyar útlevél átadásakor a szerbet be kellett volna vonni!

Vagy fordítva!

reális | 2012. január 14. | 07:00:24

Valósnak tűnő eseményről számolt be külhoni polgártársunk, mégis kétkedve olvastam sorait. Van ilyen? Lehetséges, hogy már a határainkat ellenőrző, az országunkat képviselő, biztos állással és jó fizetéssel rendelkező rendőrök és vámosok is így viszonyulnak az utasokhoz? Ha egy tanárnak nem szabad felemelnie a hangját még a szemtelen diákokra sem, akkor miért szabad kiabálnia egy vámosnak az utasokra? Ha meg nem szabad, akkor mégis miért teheti ezt meg büntetlenül? Az országunk tekintélyének a kiárusításáért legalább egy ejnye-bejnye kijárhatna!

Útleveleinket hosszasan forgatta, hivatalnoki precizitással vizsgálgatta egy rendőrnő, majd közölte velem, hogy nem mehetünk át, mert nincsen vízumunk! – De hiszen nincs is vízumkényszer – fakadt ki belőlem. Ne játssza a hülyét uram – ripakodott rám a hölgy, hiszen önök több mint három hónapig életvitelszerűen tartózkodtak Magyarországon! Nem sokáig volt alkalmam állítása képtelenségéről meggyőzni az útlevélkezelőt, mert már-már ordítva utasított, hogy forduljak csak viszsza Szerbiába, ahonnan jöttem! Ekkor kérésemre a feleségem elővette a magyar útleveleinket is, mert magyar állampolgárként nekünk az is van.

Pulykavörös arccal telefonált valakinek a nő, hogy akkor most mit is tegyen velünk. Végül mégiscsak kénytelen volt átengedni. Előzőleg azért megsemmisítette a szerb útleveleinkben a belépést igazoló pecsétet. Az enyémben véletlenül egy, két évvel ezelőtti beutazási pecsétet semmisített meg. Így formálisan még mindig Magyarországon tartózkodom. A hivatalnoknő egyúttal fel okosított bennünket, hogy a jövőben Magyarországra csak magyar útlevéllel utazhatunk be is, meg ki is. A szerb határon pedig használjuk csak a szerb útleveleinket. A tanácsát kénytelen-kelletlen megfogadtuk. Az utas a határon végsőkig kiszolgáltatott. Fokozottan érvényes ez Tompára.

Már nem is tudom, hogy örüljek-e a magyar útlevélnek, aminek köszönhetően mégiscsak beléphettem Magyarországra? Akarok én egyáltalán egy olyan ország állampolgára lenni, ahol azért nem pecsételik le az országukba történt ki- és belépéseket, hogy azután megzsarolhassák a gyanútlan utast? Most, csupa véletlenül hiteltérdemlő és megdönthetetlen bizonyítékokkal tudom bizonyítani, hogy tavaly július és november között Szabadkán és nem Magyarországon tartózkodtam. A gond csak az, hogy az ügyintéző törvénytelen ténykedése ellen nincs apelláta! Tiltakozom a dölyfös, embertelen ügykezelés miatt is! A külhoni magyaroknak anyai pofonként hat az anyaországunkba való belépés tilalmának még a vélelme is.

Nagy Kanász György Szabadka

Címkék: Fórum