Az olimpiával kapcsolatos kérdőjelek talán a legfontosabbika az a tény, hogy az olimpiákon magukat a versenyeket nem a NOB rendezi, hanem az adott nemzetközi szakszövetségek. Tehát a NOB által kiadott Agenda 2020-ra úgy hivatkozni, mint egy „fapados” olimpia rendezésének dokumentumára, szerintem súlyos hiba! Sok pozitív változás valóban van az Agenda 2020-ban, de ezek nagy többsége elvi állásfoglalás: előnyben részesülnek a már meglévő létesítmények, fontos a létesítmények utólagos hasznosítása, komolyan veszik a korrupció elleni harcot (szerintem a magyar pályázat itt bukik el...), nagyfokú átláthatóságot biztosítanak a döntéshozatalban, egyszerűsítik a pályázati folyamatot stb. stb., de ez nem jelenti azt, hogy ha mi azt mondjuk, hogy például a röplabdameccseket ebben vagy abban a csarnokban fogjuk rendezni, akkor azt a NOB szó nélkül elfogadja. Nem is tehetné, mint említettük volt.
Vegyük példaként a legnépszerűbb sportágat, a labdarúgást! Az olimpiai labdarúgótorna megrendezésére nem az Agenda 2020 az irányadó, hanem a FIFA előírásai. A FIFA előírásai szerint a nagyobb nemzetközi tornák – az olimpiát bízvást idesorolhatjuk – csoportmeccseit minimum harmincezres, a döntőt minimum ötvenezres stadionban kell tartani. A PwC megvalósíthatósági tanulmánya, amelyből a Népszabadság is idéz, a labdarúgás kapcsán annyit ír: Groupama Aréna (selejtező), Puskás Ferenc stadion (döntő).
A Fradi vadonatúj stadionja huszonnégyezer néző befogadására alkalmas, itt egy határozott ellentmondás feszül. Elképzelhető persze, hogy a FIFA kivételt tesz majd a magyarokkal, bár nem igazán világos, hogy ezt miért tenné, de azért ennek alaposan utána kellene, kellett volna járni. Arról nem is beszélve, hogy a labdarúgás egy tizenhat csapatos torna, négy csoportban, összesen harminckét mérkőzéssel, egyértelmű, hogy az olimpia tizenhét napja alatt egy stadionban ezt megrendezni nem lehet. És a női labdarúgásról nem is beszéltünk még, pedig kellene: a londoni olimpián a női döntőt több mint nyolcvanezer néző előtt rendezték.