Ókovács Szilveszter, az Operaház kormánybiztosa válasza Hamar Zsolt karmesternek a Népszabadságban megjelent írására.

Kedves Zsolt!

Magyar vagyok, nem lakáj. Akkor sem az voltam, amikor hosszan hívtál, és találkoztunk is, még a 2006-os választások előtt.

Magyar ugarnak minősíted, ha az ország - most épp egy intézménye - kiáll a maga igazáért? Ettől nem terem itt már csak fű? Vagy gyom? Szerintem éppen a kushadás, a másodrendűség szemlesütött vállalása visz a lenézett ugar-állapothoz.

Ha Christoph von Dohnányi, a kiváló karmester nem azért mond le az Operában előadást, mert az Új Színház így vált igazgatót, ahogy, hanem, mondjuk, mert Sas József színházat kapott, hidd el, azon is megütköznék. A politikának nincs helye a mi falaink között se pro, se kontra.

Dohnányi eközben minket büntet olyasmiért, amelyhez nyilvánvalóan semmi közünk sincs. Neked viszont van: szeretnélek megkérdezni mint magyar adófizető állampolgárt: a Te pénzedből kártalanítsuk-e a jegyüket-bérletüket e lemondás okán visszaváltókat? És a műsorváltozás miatt pórul járt művészeket? A Ház énekkarát, amelyet csak rendkívüli munkavégzéssel tudtunk a megváltozott helyzetben kirendelni? A közpénzekkel való helyes bánásmódba ez Neked belefér? Nekem nem - és én lennék a lakáj? Én szolgálom-e elvtelenül valakinek az érdekeit? Döntse el az Olvasó.

És mihez visz mindez? Fel merjünk-e kérni bárkit bármire, vagy attól rettegjünk, hogy bármire hivatkozva úgyis kénye-kedve szerint felmossa velünk az Operaház parkettjét? És rettegjen-e Berlin három operaháza, hogy újnáci jelenségek miatt lemondják ottani kitűzéseiket karmesterek? És rettegjen-e a Bolsój vagy a Kirov, mert orosz kommunista sejtek miatt mégsem utaznak oda híres művészek? Ugye, mily kevéssé valószínű ez? Az ugaron viszont megtehető - és még taps is jár hozzá, sőt a megértés kikövetelése.

Még hogy pert fontolgat az Operaház! - írod. Ne nézz le minket Te se, Zsolt. Igen, a nagy Dohnányit - akinek még nagyobb nagyapját anno rút igazságtalanságban bélyegezték fasisztának! - perbe fogjuk, mert minden döntésünkkel felelősség is jár. Ő sem lehet kivétel, aláírt szerződése volt velünk.

Kettőnk közül valaki az ugar-lét ellen küzd. Ha Christoph von Dohnányinak most hálalevelet küldesz, nem Te vagy az. Gyere haza, Zsolt, és nézz körül.

Művészeted iránti nagyrabecsüléssel,

Ókovács Szilveszter