Feloldhatatlannak látszik az ellentét a férfiakat 40 év munka után pihenni küldő szakszervezet és a korai nyugdíj bevezetése miatt költségvetési katasztrófát vizionáló pénzügyi szakértők között. A szakszervezetek véleménye egy szempontból érthető. Negyven év iszonyú sok. Egyszerűen nem reális, hogy egy kőműves, ács vagy pincér hatvanon túl is pörögjön napi nyolc órában. Az más kérdés, hogy az érvelés – a gazdaság fehéredéséből lehetne forrást találni a korai nyugdíjra vagy emeljük meg az szja kulcsát – demagóg. Hiszen nem az a kérdés, hogy technikailag van-e pénz, hanem hogy akarunk-e erre áldozni. A sehol sem lévő források elosztása már önmagában értelmetlen, ráadásul az esetleges pluszpénzt a nyugdíjrendszer enyhítése helyett ugyanilyen jó okkal egy sor másra is lehetne költeni, például az egészségügyre vagy közoktatásra.
Évi 200 milliárd forint nem fordítható pluszban nyugdíjcélra. Különösen akkor nem, ha a demográfiai trendek inkább az irányba tolnak, hogy a jelenleginél is feljebb tornázzák a korhatárt, miközben a vitatott intézkedés hatására akár 60 év alá is csökkenhet az átlagos nyugdíjba vonulási idő. Ugyanez áll a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazására is. A kettő 400 milliárd forint költséget jelentene, és a korai nyugdíj a járulékfizetést is csökkenti. Tehát egyik oldalról nehezen tartható, hogy hatvanon túl még éveken át nyomják a férfiak (és nők) teljes erőbedobással, másik oldalról azonban nem engedhető meg, hogy az állam nagyvonalúskodjon a korhatárral.
A megoldás csak az lehet, hogy dolgozzanak ugyan akár 65 éves korukig mind a férfiak, mind a nők, ám a magas kort méltányolni kell. A dolgozók számára lehetővé kell tenni a könnyített munkát: 55 éves kor felett nem feltétlenül lehet elvárni a korábbi fizikai állóképességet, így a munkaadó biztosíthatna könnyebb munkát. Az úgynevezett védett korban indokolt a munkaidő csökkentése. A rövidebb munkaidő valamelyest fel is készít arra az időszakra, amelyben rengeteg szabadidő szakad az emberre. Így a munkavállaló kitölti a kötelező öregségi korhatárt, de az utolsó tíz évben a munkaadó méltányolja a korát.
