Rövid időn belül másodszor is megérkeztek a fiatalok a politika centrumába a kedd esti netadó elleni tüntetésen. Tízezrével és országszerte skandálták az Orbán, takarodj! rigmust.
Ezzel együtt a keddi tüntetés sokkal békésebb volt, mint a vasárnapi. Bár ott is csak a Lendvay utcai Fidesz-székház előtt történtekre mondható, hogy többen elvesztették a fejüket. A többség akkor is elsősorban az országot fenyegető netadó ellen ágált.
Másodszor is ez volt a vezérfonal, de azért a mélyben tapasztalható indulati rétegek között határozottan fel lehetett fedezni az amerikai kitiltási botrány üzenetét (bűnözőknek nem adózunk!), az ország fölött asztrálfényben lebegő Fidesz-vezetők (Szijjártó–Rogán–Kósa) lakásvásárlási ügyeit, az uniós zászló nélkül árválkodó Országházat, a „közmédia” mindennapos hazugságait, a föld- és trafikcsalásokkal gerjesztett állampolgári dühöket is. A keddi tüntetésnek voltak különösen szofisztikált mozzanatai is. A tömeg a Clark Ádám téren kórusban üvöltötte a Ruszkik, haza! történelmi rigmusát (Paks 2), egy középkorú férfi pedig a 0 kilométerkőnél Dietmar Clodót (a bombagyárost) emlegette Pintér Sándor kapcsán. Lám, a tüntető nem felejt.
