galéria megtekintése

Nincs rá pénz

19 komment


Hargitai Miklós

2013 márciusától novemberig közel 800 millió adóforint jutott a Magyarország jobban teljesít kampányra (hogy onnantól a választásokig mennyi közpénzből tudhattuk meg, hogy továbbra is jobban teljesítünk, az titok, november után ugyanis már a Fidesz használta az államtól 400 ezerért megkapott remek szlogent).

Időközben Európa éltanulója és a kontinens gazdasági növekedésének motorja lettünk. Olyannyira jól fut a kocsi, hogy idén már a háromszázmilliárdodik közpénzforintot toljuk bele a nemzeti célok szempontjából nem különösebben fontos fociba, a felcsúti focistaképző kap egy 3,2 milliárdot kóstáló kazánkastélyt, sőt a miniszterelnök másik hobbiprojektjére, a Rogán Antal lakásához hasonlóan növekvő Felcsút–Etyek kisvasútra is jut kilencmilliárd.

Ötvenmilliárddal a határon túli magyar vállalkozásokat is sikerült megdobni. Nincs már érvényben a kormányhivatalok számára meghirdetett, valójában persze korábban is csak szóban létező autóvásárlási stop: Lázár János tavaly augusztusban jelentette be, decemberre fel is oldották a tilalmat, most éppen 800 autót szereznek be nettó ötmilliárdos költséggel. És az is tele kasszára utal, hogy a mindenféle trükkel pénzügyi szolgáltatónak minősített állami pénz- és kádertemetők vezetői immár havi ötmilliót vihetnek haza az eddigi szűkös kétmillió helyett, ami testvérek között is két és félszeres emelés, miközben a vasúti alkalmazottakkal most két és fél százaléknyi fizetésemelésen alkudoznak éppen.

 

Úgy fest, hogy Orbán, Rogán, Lázár stb. urak a szerveződőben lévő sztrájkokat és demonstrációkat egyszerűen magukra húzzák a három éve szünet nélkül kántált sikerjelentésekkel: olyan nincs, gondolhatja bárki, hogy ha ekkora királyok vagyunk, akkor pont a vasutasoknak, buszvezetőknek, orvosoknak, tanároknak, szociális munkásoknak, közgyűjteményieknek (iskoláknak, kórházaknak, házaknak...) ne juthatna egy kicsivel több.

Hogy miért járna, azt szinte indokolni sem kell: a legtöbb érintett szférában 2008 – de például a közgyűjteményi-közművelődési szegmensben 2002 – óta nem volt emelés, azóta a jövedelmek nagyon nagy százalékát megette az infláció. Sőt, a polgári jólét küszöbén arról is illene beszélni, hogy miért adja oda a német állam az országban megtermelt GDP sokkal nagyobb hányadát munkabérként az embereknek, mint a magyar – vagyis hogy ­miért a „kizsákmányolásban", és miért nem mondjuk a termelékenységben vagyunk ilyen extra hatékonyak.

Nem kevés közpénz felhasználásával maga a kormány állította elő azt a kommunikációs keretet és közhangulatot, amelyben a „nincs rá pénz" már egyszerűen nem használható érvként. Saját csapdájukban landoltak. Olyan embert ugyanis talán még a legbigottabb fideszesek között is csak elvétve találni, aki szerint a spórolást az iskolán és a kórházakon, a pénzszórást viszont a Puskás Akadémián kell elkezdeni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető