A tökéletesen kretén népszavazási kampány közepette már meg se vonjuk a vállunkat, ha azt halljuk: sem a kormány, sem a választások tisztaságáért felelős Nemzeti Választási Iroda nem tudja megállapítani, vannak-e halottak a szavazói névjegyzéken. Meg sem lepődünk azon, hogy egyetlen állami szerv sem tudja ellenőrizni, hogy a 2013 óta választójogot kapott külhoni magyarok közül nem halt-e meg valaki.
Pedig így annak sincs sok akadálya, hogy egy belelkesült rokon az elhunyt nagymama nevében behúzza az ikszet, majd abban a hitben, hogy jó ügyet szolgál, postára adja a szavazólapot. Másfél év múlva, mi több, a 2022-es és a 2026-os országgyűlési választásokon is megteheti ezt, hiszen minden voksolás alkalmával újabb tíz évet hosszabbodik a regisztráció. Lehet, hogy a lista tüzetesebb átvizsgálásával kibukna: a Kárpát-medencében több tucat matuzsálem él.
Nem az NVI a hibás. Még kevésbé a határon túli magyarok. Az is lehet, hogy a népszavazás vagy a következő választás végeredményére semmilyen hatással nem lesz ez a különös helyzet. Senki ne kezdjen románozni vagy góbézni, mert a 800 ezer kettős állampolgárnak csak a 16 százaléka voksolt 2014-ben a Fideszre. Mostanáig alig 35 százalékuk regisztrált, tehát a többségüket nem érdekli a politika. Vagyis a magyarországi politika biztosan nem.