galéria megtekintése

Népszavazási csapdák

4 komment


Lakner Zoltán

Miután a szocialisták átmentek az állóképességi teszten, vagyis kitartottak a vasárnapi zárva tartás ügyé­ben, a kormányoldal gyorsan eltörölte a zárva tartásról rendelkező törvényt. Jelenleg tart a mozgósítási teszt. A parlamenti többség a több mint 100 ezer összegyűlt aláírás ellenére nem rendelt el népszavazást a földprivatizáció és az állami vezetők fizetése ügyében. Gyűjtsön csak az MSZP 200 ezer szignót, ha bír, jelezték a kormányoldalról.

Utána jöhet a törésteszt. ­Máris megkezdődött a ­kvótanépszavazást előkészítő „tájékoztatás”, aztán meg kezdődik a hivatalos kampány. Emelt dózist kapunk háttérhatalmazásból, brüsszelezésből, migránsozásból.

A kormánypártra leselkedő „technikai” veszélyek egyike, hogy akár „túl korán”, egy forró augusztusi vasárnap is lehet a voksolás. A másik lebonyolítási kockázat, hogy az érvényességet a külhoni szavazók figyelembevételével kell számolni. Vagyis jóval több, mint négymillió érvényes szavazattal léphető át a küszöb. Ez, ha lesz, az ellenzéki népszavazás esetében szintén hatalmas rizikó.
Az ellenzéki pártok közül többen bojkottot hirdettek, mondván, a kvótanépszavazás törvénytelen, hazug és Európa-ellenes. Utóbbiból az is következhetne, hogy Euró­pa-párti kampányt építsenek fel. Kétséges azonban, hogy egy jogilag recsegő-ropogó ­kormánypárti kezdeményezést legitimálni kell-e a részvétellel – újra beleütközünk a bojkott ügyébe. Másrészt, óriási kockázat Európáról a kvóta kapcsán beszélni.

 

Ha rosszul sikerül, úgy a Magyarország uniós tagságának fenyegetettségéről szóló prognózisok önbeteljesítő jóslattá válhatnak. És persze a bojkott arról is szól, hogy ha a kormány népszavazást akar, oldja meg, hogy azon elegen részt vegyenek.

Közbevetőleg, a ­menekülthullám a jelen egyik legégetőbb ügye. Az uniós országok egymás közötti viszonyát és pártrendszereik mozgását nagymértékben meghatározza a menekültüggyel járó, illetve a neki tulajdonított nehézségek sora. Az ellenzék egyetlen pártja sem kerülheti el az állásfoglalást, ha azt akarja, hogy komolyan vegyék. Fontos azonban, hogy egy politikai szereplő mihez képest fejti ki álláspontját, a kvótanépszavazás pedig eleve csapdának készült.

Az, hogy az ellenzék hány irányban gondolkodik párhuzamosan, azért is lényeges, mert a kormány egy ideje már érzékeli: létezik menekültellenességen túli valóság is. Miközben a népszavazási kampányra összpontosítja propaganda­erőit, újabb béremelési programokat ígér, valamint az uniós pénzek lehívásának extrém felgyorsítását tervezi. A kormány politikai programja a klientúra pénzéhségének kielégítése. De azon keresztül szélesebb társadalmi bázis építése is cél, megőrizve egyúttal az elosztás szelektív jellegét, és fenntartva a forrásokra éhező csoportok kijátszhatóságát egymással szemben.

E stratégia szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a magyar gazdaság az első negyedévben megtorpant. Bár ez valószínűleg csak átmeneti zavar, annak azért elég súlyos. Alapjaiban érinti a kormány politikai stratégiáját az, ha nincs mit elosztani. Közben hosszabb hallgatás után folytatódni látszanak a tanári tiltakozások, amelyeknek egyebek mellett az a fő üzenetük, hogy a kormány nem szavahihető, ami kikezdi egyéb ígéreteinek hitelességét is. Ha a kormányzás hiányának következményei és a politikai céllá vált korrupció a kirakatban maradnak, elfordulhat az érdeklődés a „kötelező betelepítési kvótától”. Akkor, de csakis akkor, a kormánypárt a maga állította népszavazási csapdába eshet.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.