galéria megtekintése

Nemmel köszönt

Az írás a Népszabadság
2014. 05. 14. számában
jelent meg.


Pető Péter
Népszabadság

Politikai innovációt mutatott be a szervezett magyar baloldal, amikor amilyen váratlanul, legalább olyan magyarázhatatlanul – az úgynevezett elmúlt nyolc év rehabilitációjának kívánalmán kívül egyebet nem szolgáló – közös választási listájának negyedik helyére jelölte Fodor Gábort, a Magyar Liberális Párt elnökét.

Ez a lépés azért tetszett különleges vívmánynak, mert politikai szervezetek – kényszer nélkül – ritkán törekszenek arra, hogy természetes riválisaikat mandátumhoz juttassák. Márpedig Fodor tegnap nemmel szavazott a devizahitelesek kilakoltatási moratóriumának meghosszabbítására. Nem távol maradt vagy tartózkodott, ami amolyan „bonyolult helyzetre adott egyszerű válasz elől menekülést garantáló egérútnak” mutatkozhatna, hanem világosan, közleményben szépen indokolva üzent.

Döntése érthető, elvbarátai többsége alighanem elégedetten nyugtázta. Megannyi baloldali polgár viszont zaklatottá válhatott a voksolás után. Merthogy eszméiből annyi minimum következik: nem sietteti a családok utcára irányítását, ha azok képtelenek fizetni a részleteket. Akkor viszont az a kérdés: a baloldalnak miért volt oly fontos, hogy az Országgyűlésbe küldjön valakit, aki – saját szemszögéből – okkal szavazhat nemmel efféle felvetésekre? Lehet erre azzal válaszolni, hogy a pártok idealistaként, a pluralizmus jegyében tettek azért, hogy e liberális gondolat képviseletet kapjon.

 

Ám aki ezzel érvel, annak nem indokolt a mérhetetlen vagy a nemlétező jelzőt használni, amikor a KDNP munkásságát értékeli. Hiszen Semjén Zsolték éppen annak a logikának köszönhetően rongálhatnak oktatási rendszert, amelynek nyomán Fodor nemmel szavazhatott a minapi voksoláson. (Hogy egyébként külön lehetséges annak, aki akarja, azt az LMP megmutatta. Hogy Fodor úgy nem akarja, az EP-választástól való távolmaradása biztosan igazolja.) Sőt lesz még alkalom bőven, amikor Fodor szemben áll majd a baloldallal: biztosan mást gondol a kapitalizmusról vagy az államról, mint kollégái.

Mindezt akkor, amikor nyilvánvaló: a baloldal akkor válhat versenyképessé, ha felszabadulnak kreatív energiái, elszabadul politikai fantáziája, újrafogalmazza a piachoz vagy a globalizációhoz fűződő viszonyát. E folyamat során mind távolabb kerül majd Fodortól.

Csupán az érdeklődő polgár néz majd furcsán, ha látja az MLP – a kampányban sehogy sem teljesítő – potentátjának munkásságát. Mert hát hová is köthetné, mint a baloldalhoz? Elvégre az elöljáró – a lista szerint – a baloldali ellenzék negyedik számú emblémája. Erre a problémára csak az nem gondolt, aki nem hiszi, hogy a politikának nem csupán formája, hanem tartalma is van, azaz eszmék is mozgatják.

Amúgy Fodor a magyar baloldal egymást követő második megalázó választási vereségének az éjszakáján a hazai liberalizmus sikeréről is szólt. Csak azt nem említette: e diadalt a baloldal kudarcával aratta. Azzal a baloldaléval, amely ezért cserébe most osztozhat Fodorral a nem szavazatán.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.