Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke (és jól fizetett EP-képviselő) jól látható elégedettséggel fogadta az EU jobboldali vezetői által erőszakosan és antidemokratikus eszközökkel végrehajtott akcióit Görögország állampolgárai ellen. A hazai polgári ellenzék egyik képviselője a Népszabadság hasábjain agitál a fiskális diktatúra további szigorítása mellett.
Megdöbbentő, hogy a Molnár úrhoz hasonló politikusok képesek teljesen figyelmen kívül hagyni még a világhírű közgazdászok által feltárt tényeket is, és úgy tesznek, mintha ők kaptak volna Nobel-díjat tudományos munkájuk elismeréséért. Kis túlzással a világ vezető közgazdasági szaktekintélyei a görög válsággal kapcsolatos európai fejleményeket súlyos tragédiának, az EU demokratikus projektjének és az euró – mint fizetőeszköz – csődjét előidéző eseménysorozatnak minősítették. Persze Stiglitz, Krugman, Piketty és más hasonlóan ismert közgazdász véleményével szemben nehéz hatásosan érvelni a baloldali görög kormány szélsőségesnek, populistának minősítésével. Bizonyítékokra lenne szükség, amelyek azt mutatnák, hogy a Merkel által vezetett tárgyaló bizottság a válság valódi megoldását eredményező politikát kényszerített ki a drámai helyzetben. A magát baloldalinak is nevező, az Európai Parlament ügyeiben járatos képviselő azonban nem bíbelődik ilyen apróságokkal. Nem vesztegette az idejét annak megmagyarázására, hogy az EU, az EKB és az IMF által eddig erőltetett, megszorításokra alapuló politika miért vezetett az utóbbi öt évben a görög GDP 25 százalékos csökkenéséhez. Szóra sem méltatta azt a tényt, hogy a kialakult adósság nagyobb része a 2008-ban csőd szélére jutott bankok megmentésére fordított állami forrásokból keletkezett, azt a magánhitelezők, köztük német és francia bankok kifizetésére fordították. Elfelejtette azt is beismerni, hogy az a politika, amelyet védelmébe vesz, és amelyért személyesen is felelős, Magyarországon sem volt sikeres, és hogy a drasztikus megszorítások vezettek oda, hogy túlhatalmat tudott szerezni a jelenlegi újhorthysta rezsim, valamint felütötte fejét a barna pestis.
A valójában a neoliberális politika támogatójaként jellemezhető magyar politikus a tények elemzése helyett a központosított, a pénzügyi diktatúra meghatározó szereplőinek még több hatalmat adó EU kiépítését vázolja elénk, mint az egyetlen lehetséges kiutat. Egy olyan helyzetben akarja növelni a bürokraták és az adócsaló cégek hatalmát, amikor lényegében éppen szétesőben van a hazugságokra épített unió. Igen, az EU-ba való belépésünk előtt tartott népszavazás kampányában a magyar választóknak is azt mondták, hogy az EU értékszövetség, amely lehetővé teszi a demokratikus alapjogok érvényesítését és ezáltal a jólét növelését. Azt hazudták nekünk, hogy ebben az unióban mindenki egyenlő lehet a jog asztalánál, hogy az erősebbek szolidárisak lesznek a gyengébbekkel.
