galéria megtekintése

Nem rejt a net

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 31. számában
jelent meg.


Kőműves Anita
Népszabadság

Péntek este, hazaindulás előtt még otthonról becsekkoltam. Felmentem a légitársaság honlapjára, beírtam a nevem és a foglalási számom, majd meg kellett adnom az útlevelem adatait is. Ezután online kifizettem a második feladott csomagom árát. Gondolkodás nélkül adtam meg a légitársaságnak az interneten keresztül a legfontosabb adataimat. Ennek oka elsősorban a kényelem, hiszen így másnap nem kellett sorba állnom a beszállókártyámért, és a bőrönd feladása is kedvezményes volt. No meg az alapvető biztonságérzet: egy nagy légitársaság biztosan vigyáz az adataimra, nem?

Pedig... Már számtalan nagyvállalat szervereit törték fel hackerek, és lopták el a vásárlók vagy ügyfelek bankkártyaadatait. Edward Snowden kiszivárogtatásai óta azt is tudjuk, hogy az amerikai kormány (és feltehetően még néhány másik) akkor és azt figyel meg az interneten, amikor és akit akar. De a legtöbben csak legyintenek erre. Vagy elütik egy viccel, miszerint a titkosszolgálatok úgyis mindenkit figyelnek, vagy azzal érvelnek: ugyan, kit érdekelne, amit én csinálok az interneten? Miért pont az én leveleimet olvasnák?

És tényleg kevés olyan botrány volt, amely tömegeket érzékenyen érintett volna. Az ellopott bankkártyaszámokat maguk a pénzintézetek tiltják le gyorsan, az amerikai titkosszolgálatok megfigyelési tevékenysége pedig az átlagemberek számára még mindig nehezen megfogható.

 

Az Ashley Madison-ügy azonban megmutatta, hogy igenis lehetnek húsba vágó következményei az internetes tevékenységünknek, és azt is, hogy a nagy cégek sem feltétlenül képesek biztonságosan tárolni az adatainkat. Most sok százezren, talán sok millióan küzdenek párkapcsolati és munkahelyi problémákkal amiatt, mert kiderült, hogy az interneten keresték a félrelépés lehetőségét az Ashleymadison.com weboldalon, ahol nyíltan írtak szexuális szokásaikról. A legbelsőbb titkaik derültek ki, amire nem számítottak – ezt bizonyítja az is, hogy sokan céges vagy amerikai kormányzati e-mail címükkel regisztráltak.

Az internet hirtelen már nem is tűnik olyan biztonságos, anonim terepnek. Van, aki szerint az internet az Ashley Madison-üggyel veszítette el az ártatlanságát. Az Edward Snowden által publikált dokumentumok nem bizonyultak elégnek ahhoz, hogy a felhasználók többségét elgondolkodtassák internetezési szokásaikról, és ráébresszék arra, hogy a weben sem névtelenek. Az Ashley Madison-botrány viszont akár el is érheti, amit Snowdennek nem sikerült: a felhasználók elkezdik tudatosabban használni a netet, és kikövetelik, hogy a törvényhozók és a webes nagyvállalatok is vegyék komolyabban a felhasználók privát szférájának a védelmét.

Itt messze nem csak a házasságtörésről van szó, hiszen feltehetően a legtöbb ember privát szférájában vannak olyan elemek, amelyeket nem szeretne nagydobra verni. Nem tartozik senkire, mennyi a banki adósságunk vagy milyen gyógyszereket szedünk. Nap mint nap tömegével hagyunk magunk után az interneten nyomokat. Minden internetes keresés, e-mail, regisztráció, online vásárlás vagy névtelen komment visszakereshető.

Hacsak nem különösen elővigyázatos valaki, még azok az internetes tevékenységei is visszavezethetők hozzá, ahol még az e-mail címét vagy a nevét sem adta meg. Elnyomó rezsimekben ez akár élet-halál kérdése lehet.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.