Az őszi önkormányzati voksolás – de ami talán szintén nem elhanyagolható: a szájkosármentes RTL-híradó debütálása – óta a Fidesz az összes időközi választást elveszítette. Hol MSZP-s induló verte rommá a kormánypárti jelöltet (a szocialista pártvezetést is láthatóan megdöbbentve), hol jobbikos (erre immár több példa is akad), hol pedig független. Mindenki. Az ellenzék látványos és trendszerű erősödését balgaság lenne belelátni a jelenségbe, az viszont kimondható, hogy a magyar belpolitika bizonyos vonatkozásban kezd a világfutballra emlékeztetni, ahol történhet bármi, a végén mindig a németek nyernek, itt viszont mostanában rendre a kormánypárt marad alul.
A nagypolitikai értelemben komoly tét nélküli választási sorozatnak egyelőre semmilyen országos relevanciája nincs, tanulságok megfogalmazására azonban alkalmas. Egyrészt olyan közegben kerül(t) sor minderre, ahol a közvélemény-kutatások egybecsengő számai szerint még mindig messze a Fidesz a legnépszerűbb párt. A piacvezető tévécsatorna hírműsorának felszabadulása, illetve a Simicska-média lojalitásának meggyengülése nyomán egyre nagyobb nyilvánosságot kapó korrupciós és egyéb botrányok azonban a NER-tábort láthatóan elbizonytalanítják. Ebből a népszerűségi listákon is kimutatható mértékben profitálni egyedül a Jobbik tudott.
Nyerni azonban mindenütt (mint Ózdon és Újpesten a napnál is világosabban látszott, de Mezőtúron is eléggé nyilvánvaló volt: dühből leadott protestszavazatokkal) a helyben legesélyesebbnek gondolt ellenzéki jelölt tud, a párthovatartozásától és a pedigréjétől többé-kevésbé függetlenül.
