Legalább annyira lehangoló, amennyire meghökkentő élőben nézni, ahogy összeomlik a magyar állam és az Európai Unió egyaránt, ha szembejön vele a történelem.
Hétfőn már apokaliptikus jelenetek követték egymást Budapesten és a határon is, miközben a szlovák és a cseh miniszterelnök osztotta a nyugat-európai kollégákat, mert azok nem értik meg befogadáskritikus álláspontjukat. Amíg megy e retorikai cicaharc a rendíthetetlennek mutatkozó, korszakos vezetőknek láttatott politikusok között, a káosz csak nő.
Középkategóriás katasztrófafilmeket idézett, ahogyan a legnagyobb hőségben több tíz kilométeres dugó alakult ki tegnap az Ausztria felé vezető autópályán. Ahogyan a Keleti pályaudvarnál álltak szemben tehetetlen rendőrök és elkeseredett menekültek. Ahogyan mind többen kénytelenek magukat szírnek mondani, hogy bejuthassanak Németországba. Ahogyan csak önkéntesek szervezik éhező emberek ellátását. Ahogyan az uniós csúcsvezetők néhány száz kvótán lamentálnak, miközben tízezrek özönlenek Európába.
