galéria megtekintése

Nem akarja érteni

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 06. számában
jelent meg.

Kalmár Péter
Népszabadság

„Szeretnénk, ha éreznék (a fiatalok), hogy amit teszünk – a kormányzati politikánk – tulajdonképpen róluk szól” – hallhattuk az utóbbi időszakban többször is az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkárától. Novák Katalin szerint a minisztérium egyik legfőbb célja, hogy a kormányzat meghallja, meghallgassa azokat a kérdéseket, problémákat, amelyek a mostani fiatalokat foglalkoztatják.

Szomorú, hogy az államtitkár még mindig nem látja, vagy ami még rosszabb lehet, nem is akarja látni azokat a negatív hatásokat, amelyeket az elmúlt évek kormányzati intézkedései okoztak. Említhetjük itt a közoktatás, a felsőoktatás vagy épp a szakképzés különböző, sokszor botrányos átalakításait, amelyek többségében szakmai egyeztetések nélkül történtek, és káros következményeik senkit sem érdekelnek.

Amit az államtitkár szeretne, hogy a fiatalok érezzék a kormányzati politika törődését, na pont ez az, ami nincs. Ha lenne, akkor az oktatásért felelős tárcát zavarná, hogy fiatalok ezrei mennek külföldre tanulni és/ vagy dolgozni. Zavarná, hogy egy központi irányítású mamutszerv már többször bizonyította, hogy csak nyeli a költségvetés pénzét, de képtelen működtetni az iskolarendszert. Ha felelős vezetők alakítanák az oktatáspolitikát, akkor zavarná őket, hogy az iskolákban továbbra is jelen van a szegregáció, de ez nem elég, mert az oktatási tárcát vezető Balog Zoltán megmondhatja, hogy mi minősül szegregációnak, ami egyébként a miniszter definíciója szerint „szeretetteljes felzárkóztató oktatás”.

 

A kormányzat egyszerűen nem hajlandó tudomásul venni, hogy az évek óta erőltetett struktúra nem működik, nincs benne tartalom, és ad hoc döntésekkel dilettáns módon irányítják. Ki nem állhatják, ha a tudásról esik szó. Olyan tudásról, amely nyitottabbá, befogadóvá tehetné a most felnövő nemzedéket, helyette inkább elveszik a lehetőséget a tankötelezettség csökkentésével, a gimnáziumok és a felsőoktatási szakok visszavágásával.

Az Európai Bizottság nemrég publikált jelentése szerint a magyar oktatáspolitika épp az ellenkezőjét teszi, mint amit kellene. Csupán egy megállapítás a sok közül: az unió legtöbb országával szemben Magyarországon 2010 óta növekszik az iskolát nem befejező, idő előtt elhagyó diákok száma. Ennek kapcsán azt is megjegyzi a jelentés, hogy ez az arány a szakképzésben és a roma származású diákok körében a legmagasabb.

A 2014–2020-as költségvetési ciklusban az Európai Unió elindította új oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramját, az Erasmus Plust. A program leszögezi, hogy a hatékony oktatási rendszerek hozzájárulnak a mostani fiatalok előtt álló kihívások megoldásához, ehhez segítséget nyújt a tudásba, készségekbe és kompetenciákba való beruházás. A program ezt igyekszik megvalósítani különböző tevékenységeivel, kiemelve egyebek között a befogadást és a többnyelvűség fontosságát, a kulturális különbségek leküzdését vagy a hátrányos helyzetű fiatalok bevonását, ezek megvalósításában pedig hangsúlyt helyez a civil szereplők megszólítására.

Európában ezek a hangsúlyos tételek, itthon pedig minisztériumi sorvezető születik arról, mely szavakat nem lehet használnia a kommunikációban. Két világ, pedig elvileg egy európai közösség. Az Erasmus Plus program pedig nem a gazdasági bevándorlás problémájáról beszél, hanem a befogadásról és Európa sokféleségéről, sokszínűségéről. Ez utóbbi fogalmak is azok közé tartoznak, amelyeket valami miatt nem képes megérteni Orbán Viktor, pedig ki magyarázhatná el jobban ezt az egészet neki, mint az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, Navracsics Tibor. Szeretnénk, ha értené, de nem érti. Nem akarja érteni.

A szerző népművelő

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.