Öt hét telt el annak idején, hogy az egykori NDK lezárta a belnémet határt és elkezdte építeni a berlini falat. 1961 szeptemberében Erich Honecker – későbbi pártfőtitkár, akkor a Politikai Bizottság Központi Stábjának vezetője – közölte: „árulók és határsértők ellen fegyvert kell használni”. A lőparancsot ugyan 1982-ben „törvényesítették”, de nagyon sok emberrel végeztek a keletnémet határőrök. Egyes kutatók 136-ra, mások 245-re teszik a lelőtt áldozatok számát. Egy is sok, nemhogy ennyi.
Csak remélni lehet, hogy a magyar határon senkit sem fognak lelőni a rendőrökből verbuvált határvadász-századok, amelyeket a kormány a déli végek védelmére készül küldeni. Erre nincs felhatalmazásuk, de az elnevezés erősen militáris.
A volt NSZK-ban, a hidegháború idején hívták így (Grenzjäger) a szövetségi határvédelem (Bundesgrenzschutz, BGS) „kiskatonáit”. S van hazai hagyomány is, a Horthy-korszakban 1938-ban, a győri (fegyverkezési) program keretében kezdtek el határvadász-zászlóaljakat szervezni.
