Mi kell ahhoz, hogy két jeruzsálemi fiatal arab késekkel, baltákkal és egy pisztollyal felszerelkezve rátörjön egy csoport imádkozó idősödő idegenre és gyilkolni kezdje őket? Szinte minden napra esik mostanában valamilyen merénylet Izraelben és a megszállt területeken, s azt követi valamilyen megtorlás. A napokban például lerombolták az egyik gázoló terrorista házát. Ezt az izraeli állam egy a britektől örökölt törvényt felhasználva teszi. Most újabb házakat akarnak szétdózerolni. A fanatikusokat azonban ez nem rettenti el.
Az elmúlt húsz évben a megszállt területek lakói egyre messzebb kerülnek egymástól. Furcsa módon az 1967-es hatnapos háború utáni megszállás első évtizedeiben a viszony javuló volt. Az arabok és a zsidók megismerhették egymást, rengeteg palesztin dolgozott Izraelben, barátságok, üzletek kötődtek. Ez azonban a múlté. A palesztin autonómia létrehozása, azaz az oslói megállapodás nem csökkentette, hanem növelte a gyűlöletet, ahogy a felkelések, majd a Hamasz és más erre szakosodott gyilkosok terrorhulláma is.
A béketárgyalások csődöt mondtak, s a feleket az amerikai és európai szponzor sem képes kompromisszumra kényszeríteni. A héten Budapesten járt Juval Rabin. Ő a 19 éve egy fanatikus zsidó által meggyilkolt Jichak Rabin miniszterelnök fia. Azt mondta nekem, hogy békét kell kötnie országának, mert különben vége. Kifogynak a tartalékai, elszigetelődik és elveszíti humanista, demokratikus értékeit. Tehát – mondta – az ellenségekkel kell békét kötni.
