Nem egyik napról a másikra kezdték el korlátozni a független tájékozódáshoz fűződő jogainkat. És nem egyik napról a másikra kezdtük el úgy érezni, hogy a saját akaratunk kifejezésére semmilyen teret nem akar hagyni nekünk a pártpolitika.
Égbekiáltó korrupciós botrányoktól már az 1990-es években is hangos volt a sajtó. Akkor vált világossá, hogy a parlamenti pártok nem hajlandók felfedni, honnan szerzik a működésükre és a kampányaikra fordított sok milliárd forintot. Ekkor kezdtek az emberek a politika maffiaszerű finanszírozásáról beszélni.
A nyilvánosság intézményes korlátozása sem 2010-ben kezdődött. A Fidesz és a Magyar Szocialista Párt 2009-ben közösen fosztották meg a két legnagyobb független kereskedelmi rádiót – a Slágert és a Danubiust – a hullámhosszuktól, hogy egymás között felosszák őket. Az LMP kivételével a liberális demokráciát hirdető összes mai parlamenti párt vezetői érintettek voltak az ügyben. A DK vezére, a népakaratot már 2006-ban látványosan lesajnáló Gyurcsány Ferenc ekkor már nem az országot vezette, de még az MSZP meghatározó politikusa volt.
Az Együtt első és mostani frontembere – Bajnai Gordon és Szigetvári Viktor – viszont a kormány tagja volt. Bennük sem volt akkor annyi kurázsi, hogy a lemondásukkal fenyegessék meg a kormánypártokat a botrányos döntés megakadályozása, vagy visszavonása érdekében. Egyedül Majtényi László, az ORTT akkori elnöke mondott le a rádiók kisajátításakor a tisztségéről. Ő volt az az állami tisztviselő, aki igazi, függetlenül gondolkodó polgárhoz, »civilhez« méltóan viselkedett a független média elleni támadás idején.
A Fidesz csak bevégezte, amit a szocialistákkal együtt kezdett el és aminek következtében ma vidéken nincs is az éterben egyetlen rádióadó sem, mely kormánypropaganda helyett valódi híreket sugározna. A független tömegmédia pártfüggővé tétele máig tart. Az egyik országos kereskedelmi tévé immár jó ideje fideszes hátterű. A másikat – az RTL Klubot – eddig nem sikerült pártfüggővé tenni, csak éppen agyonadóztatják.
Súlyosabb példa is akad arra, hogy a liberális demokrácia felszámolásáért a mai ellenzék jó részét is felelősség terheli. A nép legerősebb ellenőrzési eszközét a hatalom önkényének és anyagi visszaéléseink korlátozására, a parlamenti választások rendszerét a választási szabályoknak az az átalakítása tette tönkre, amit 2011-ben a Fidesz és az MSZP akkori vezetése közösen szorgalmazott. A korábbi, számunkra szabad választási lehetőséget biztosító kétfordulós választási rendszer egyfordulóssá alakításáról van szó.
Tóth Zoltán volt államtitkár írásban is megerősítette, hogy 2011-ben egybehangzóan úgy nyilatkozott az EBESZ szakértői előtt a két párt vezetése, hogy mindketten a parlamenti választások egyfordulóssá alakítását támogatják! Az Orbán-kormány parlamentje ennek megfelelően fogadta el az egyfordulós választási törvényt. Amire hivatkozva előbb a szocialisták, majd a tavalyi parlamenti választás kampánya során hozzájuk csatlakozott »szatelitpártok«, a DK és az Együtt is egyfolytában azt nyomták nekünk, civileknek, hogy csak a két nagy párttömb valamelyikét választók szavazata nem vész el.
Hozzátették azt is, hogy aki kormányváltást akar, nem állhat be máshová, mint a szocialisták és a velük együtt masírozók zászlói alá. Gyurcsányék az egyfordulós választási rendszer kényszerére hivatkozva »zsarolták be« magukat egy éve az »összefogók« közé, holott a DK-vezér széles körű elutasítottsága miatt a párt valószínűleg a parlamentbe sem jutott volna be, ha külön indul.
Úgy tűnik, mintha a két nagy tömb vezető politikusai közös erővel akarták volna elvenni a függetlenül gondolkodó »civilektől« az önálló véleményalkotás jogát! Azt a jogot, amit a »pártkatonáktól« már rég elvettek.
Frakcióik tagjai számára ugyanis már régóta előírják a magyar parlament pártjai a pártfegyelmet. Annak ellenére, hogy ez éles ellentétben áll a mai, nyitottan politizáló nyugati tömegpártok gyakorlatával. A konstruktív, szabad és nyilvános diskurzus a párttagok számára ugyanúgy tilossá vált nálunk, mint az egykori állampártban. Kritikus vélemények hangoztatása számukra csak a legyőzendő ellenféllel szemben megengedett.
A pártszínekben megválasztott képviselők számára a kilencvenes évek elején még tolerált »lelkiismereti kiszavazást« ma már jelentős pénzbüntetésekkel sújtják a mindenkori kormánypártok. Ez a gyakorlat már a 2010 előtt kormányzókat is jellemezte. Az új választási törvénnyel most már minket, civileket is örökre arra akarnak kényszeríteni, hogy vagy a kormánypártokkal értsünk feltétlenül és kritikátlanul egyet, vagy az MSZP-ből és a hozzájuk csapódókból álló ellenzéki tömbbel. Ha pedig másra akarnánk szavazni, vagy pedig bojkottálni óhajtanánk az EBESZ által is tisztességtelennek minősített választási rendszert, akkor azt mondják ránk, hogy egységbontó árulók vagyunk.
Csakhogy mi civilek vagyunk és nem árulók. Önálló gondolatokkal rendelkező polgárok. Mindenféle hatalommal szemben kritikusak, mert semmilyen hatalmi visszaélést nem kívánunk eltűrni. Ezért erre a kéttömbpárti nyomulásra – kerüljön sor arra akár a választásokon, akár egy fideszes hátterű »Civil Összefogás« tüntetésén, vagy egy MSZP–DK hátterű, úgymond pártsemleges, de pártzászlók alatt zajló tüntetésen – nem mondhatunk mást, csak azt, hogy: Nem! Nekünk a szocialista Hagyó Miklós-féle társaság milliárdos korrupciója épp úgy elfogadhatatlan, mint a Fidesz által kinevezett Vida Ildikó-féle NAV-vezetés feltételezett, de soha ki nem vizsgált milliárdos korrupciója.
Mindegyik a mi zsebünkre megy és a mi népünket szegényíti el! Ha a jelenlegi parlamenti pártok nem képesek irányt váltani, akkor a mi támogatásunkra többé nem számíthatnak. Talán meg kell várnunk, amíg létrejönnek nekünk tetsző politikai szervezetek. Vagy talán még jobb lesz, ha mi állunk neki ilyeneket csinálni. Lehet, hogy nekünk magunknak kell megteremteni a szabadon és felelősen gondolkodó civilek országos hálózatát. Hátha attól a mostani pártok is észbe kapnak!
Egy biztos: mi, a szabad véleménynyilvánítás jogához mindenkor ragaszkodó polgárok szívósan küzdeni fogunk mindenféle hatalmi visszaélés és jogfosztás ellen. Következetesen, jogi és politikai akciókat bevetve. Addig nem hagyjuk békén sem a mostani elnyomó, jogtipró hatalmat, sem a tisztességtelen szabályok szerint megválasztott parlamentben ücsörgő, ott buzgón szavazósdit játszó és a hatalomtól a fizetését felvevő »díszellenzékieket«, amíg ezt az elnyomó és szabadságellenes rendszert, az orbáni illiberális államot meg nem döntjük. Ezt kívánja tőlünk a szabad polgárok köztársaságának eszméje.
Utószó: Van rá esély, hogy a »pártzászlókérdés« miatt kettészakadt pécsi tüntetők egysége mégis helyreálljon. A több mint 1000 fős tagságú, fórumszerűen működő »Tiltakozás az internetadó ellen – Pécs« Facebook-csoportban egyetértés látszik kibontakozni arról, hogy a jövőben a civil mozgalom által szervezett demonstrációkra mindenkit várunk, érkezzék zászlókkal vagy anélkül. Kivéve a kirekesztő, rasszista szimbólumokat, azokból nem kérünk. A sokféleségünket kívánjuk megmutatni. Nem elfedni akarjuk a vitáinkat, de kifejezetten kívánatosnak tartjuk a köztünk lévő konstruktív diskurzus nyilvánosságát. Így, a különbözőségünket felvállalva törekszünk egységes fellépésre a jogkorlátozások, hatalmi visszaélések és elnyomó intézkedések ellen.”
A szerző pedagógus, jogász
*
Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
