Hogy munkát adjunk a barátoknak? Nem, hiszen ők más épületet is felhúzhatnának.
Új kórházra azért van szükség, hogy az egészségügy befogadja az új módszereket, melyek az ósdi épületekben csak drága megalkuvások révén működtethetők. Az is fontos, hogy a klinika, a kórház több egészségnyereséget hozzon létre kevesebb, ugyanannyi vagy picivel több pénzből, mint a régi épületekben a régi logisztikával. Ezzel a betegek komfortja és a dolgozók munkakörülményei is a javulhatnak. Az iparban is az új feladathoz és technológiához illő üzemet építenek, nem pedig az Ikarus vagy a Csepel régi csarnokaiban gyártanak korszerű autókat. Egy mai kórház működése is új épületet igényel. Ezért örülök annak, hogy a kormánypártok új kórház építését tervezik.
A fővárosban és Pest megyében 32 intézet kb. 50 telephelyén 13 618 aktív ágyon látnak el fekvőbeteget (+7444 krónikus és rehabilitációs ágy áll rendelkezésre).
A nagyobb kórházak matuzsálemi korúak, a fiatalabbak is nyugdíjképesek. A jövő gyógyítóit százévesnél idősebb épületekben készítjük fel hivatásukra. 20 kórház a 32-ből 400 ágyasnál kisebb, 3 ágyszáma haladja meg az ezret, ezek is több telephelyen működnek. A kis méretek miatt rossz a mérethatékonyság.
Mekkora legyen egy kórház?
Hajdanában azt tekintették elsődleges szempontnak, hogy járóföldnyire legyen egy kórház. Számba vették, hogy e feltételnek a környéken hány község felelt meg, és hogy ezek lélekszáma mekkora. Ismerve a különféle betegségek gyakoriságát és ezek kórházi kezelésének átlagos idejét, kiszámolható, hogy mely szakma hány ágyat igényel. Azt is tudták, hogy egy osztály jól vezethető, ha az ágyszám legfeljebb hatvan, és az ügyeleti ellátásához osztályonként legalább 6 szakorvosra van szükség. Tehát számok alapján tervezhető egy kórház szakmai összetétele – ideértve, hogy hány osztály között kell szétosztani pl. a belgyógyászati ágyszámot. Ez nem párhuzamosság, hanem szervezési kérdés.
Napjainkra e jellemzők már nem elegendők. Cél, hogy a betegek túlnyomó többsége egy épületen – de legalább telephelyen – belül kaphassa meg a szükséges egyszerűbb és magas műszerigényű ellátást is. Azaz minden kórházban kell lennie érfestésnek, ultrahangnak, tükrözésnek, izotóplabornak, CT-nek, MR-nek, PET-CT-nek, kórbonctannak és szövettannak, szív- és érbetegeket vizsgáló és gyógyító katéterező labornak, intenzív osztálynak, laparoszkópos műtétekre is alkalmas műtőknek, továbbá baleseti sebészeti, ortopédiai, szemészeti stb. műtőknek, folyamatosan üzemelő kémiai és más laboroknak, daganatellenes kezelésre alkalmas berendezéseknek stb.
A nélkülözhetetlen eszközökből legalább kettő kell annak érdekében, hogy a rendszeres karbantartás, vagy a bármikor bekövetkezhető meghibásodás esetén se álljon le a munka. E nagy értékű berendezéseknél a gazdaságosság tekintetében a legfontosabb a jó kihasználtság, szakmai tekintetben pedig az, hogy a vizsgálat, illetve kezelésszám biztosítsa a személyzet gyakorlottságát. Fontos, hogy a konyha, a raktározás, a fűtés, a beteg- és anyagszállítás képes-e költséghatékonyan működni, ami részben méretezési kérdés.
A kórháznak tehát legalább akkorának kell lennie, hogy a szolgáltatásait igénybe vevő fekvő- és járóbetegek száma biztosítsa a nagy értékű eszközök és a még nagyobb értékű dolgozók kihasználtságát. Ezen szempontok szerint az ágyszámnak legalább kétezresnek kell lennie. A feladatokat és az ezek ellátásához szükséges javakat a majdani működtetőnek szakmai programba kell foglalnia és ezt a finanszírozóival elfogadtatnia, majd megterveztetni. Hiba a fordítottja, amikor a pénzhez szabjuk a kórházat. Akkor inkább semmit.
Hol legyen az új kórház? Ott, ahol egy rakáson van sok korszerűtlen kórház! Budapest közepén találhatók a 100 évesnél öregebb klinikák több mint 2000 ággyal, a Péterfy 877 ággyal, a Szt. István és Szt. László 3000 ággyal és még néhány kórház. Észak-Buda sem áll jól a rossz helyen lévő elavult Szent János kórházzal és néhány kisebb egységgel. Észak-Pest a központi épülete tekintetében csaknem vadonatúj Honvédkórházzal dicsekedhet, Dél-Pesten van a legújabb – de már középkorú – Jahn Ferenc kórház. A Szt. Imre kórház folyamatos felújítása révén elég jó helyzetben van. Az elvárások és a mai helyzet között Közép-Pesten legnagyobb a szakadék még akkor is, ha az Ortopédiai Klinika és pár kisebb részleg beköltözik a külső klinikai telep idén megnyíló épületébe.
Sok régi kórházunk szép. Jó anyagból, jó ízléssel épült. És akkor – száz éve – csúcsszínvonalat jelentett. Azért emelték őket, hogy a korszerűtleneket kiváltsák. Eszükbe sem jutott, hogy az elavult klinikákat toldozzák, ehelyett az új technológiákhoz új épületek készültek. Nemcsak arról van szó, hogy ma egy műtő más kialakítást igényel, de arról is, hogy az új technikákon (röntgen, sugárkezelés, labor) túl betegeink más hotelszolgáltatást várnak el, mint száz évvel ezelőtt. Más napjainkban a hőszigetelés, a világítás, a fűtési, hűtési, légkezelési rendszer, a beteg- és anyagmozgatás, az élelmezés, a szennyes- és szemétkezelés, a dokumentáció, az információs technológia, a tudományos munka infrastruktúrája is. A különbség akkora, mint a hintók és a hibridautók gyártástechnológiája között. Ezt nem lehet áthidalni a sok épületből álló kórháztelep közepére épített új épülettel. (A Szt. István és Szt. László Kórház 45, a Szt. János Kórház 35 épületből áll.) Ez nem azt jelenti, hogy a régi épületek haszontalanok, csak azt, hogy új feladatot kell számukra találni – ha lehet. Betegellátásra ugyanis alkalmatlanok.
A megközelíthetőség alapvető elvárás a betegek, a betegszállítók, a személyzet, és a legnagyobb tömeget jelentő látogatók számára. Ma ez tömegközlekedést, kétsávos úthálózatot, a betegek mintegy felét kitevő Budapesten kívüliekre való tekintettel vonatot, HÉV-et, távolsági buszt, autópálya-kapcsolatot is jelent. És sok parkolóhely is kell.
A feltételeknek a HÉV kivételével megfelel a Könyves Kálmán körútnál a lebontott katonai főiskola, illetve a Szt. István és Szt. László Kórházak telke, melyek elérhetők a Ferencvárosi pályaudvarról, a Népliget buszvégállomásról, a 3-as metróval, az 1-es és 3-as, 24-es villamossal, és autóbuszokkal.
Észak-Budán szóba jöhet a Szentendrei út közelében lévő, az Ország út – Barát patak – Batthyányi út által határolt terület. Közel az M0, mely Pesttel, majd Pest megye észak-nyugati részével biztosít kapcsolatot. E területen ma áthalad a HÉV. Két busz jár arra.
A Szent János Kórház domboldali jellege és rossz megközelíthetősége miatt nem tűnik célszerűnek. Hátránya, hogy a tervezhető épületmagasság is korlátozott.
Felröppent a hír, hogy Csillebércen kellene az új kórházat felépíteni. Itt a volt úttörőtábor környékére gondolhatunk, a többi szabad terület ugyanis tájvédelmi körzet. Ha már ősfás budai környezetet keresünk, ne feledjük a volt OPNI telkét a Lipótmezei útnál.
Elképzelhető a Honvédkórház új központi épülete mellett egy új épület elkészítése a régi pavilonok elbontása után. A régi épületek bontásával 45 954m2 területet kaphatunk. A megközelítést a 3-as metró, az 1-es villamos és 4 buszjárat jelenti.
Valójában öt kórházra – az egyiken belül egy gyermekkórházra – van szükség. Nem az ósdi épületállomány toldozgatásával, hanem új épületben, alkalmas helyen, megfelelő méretben, korszerűen felszerelve. Elsőként 3 tömbben (ebből egy a gyermekeknek) 6000 ággyal a Könyves Kálmán körút–Üllői út találkozásának közelében. Ez ugyan legalább 150 milliárd forintba kerül, de nem szépségflastrom, hanem hosszabb távú megoldás lenne. Amilyen illene hozzánk.
A szerző orvos.
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.