„Reggel az ember felkel, kimegy az utcára, és onnantól az intoleranciával és a kirekesztéssel találkozik, egészen estig, amíg haza nem ér” – mondja Péterfy Bori a Hol és hogyan találkozol az intoleranciával, kirekesztéssel? című spotfilmben. A videóban ugyanazok szólalnak meg, akik az arcukat adták Lakatos Márk stylist szintén a YouTube-ra feltett klipjéhez, a Zsuzsi-e vagy?-hoz, amely viszont Sickratman (Paizs Miklós) 2004-es lemezének címadó dala, a Buzi-e vagy? feldolgozása. Sickratman kiváló underground slágerének tárgya az ellenségképzés természete. Abszurdba torkolló gyűlöletdalában azért intéznek valaki ellen alpári, agresszív támadást, mert csak. Azaz a puszta létezése miatt sértenek meg egy embert a méltóságában, az kínál koholt okot a vegzálásra, rágalmazásra, bántalmazásra, a diszkriminációra.
És most? A 5FORLOVE – Rights for Love, Jogod van a szeretethez! kampányfilmjében (rendezője Miki 357, logója a szivárványszínű tenyér) Lakatos szerint „fontos, híres, hiteles, menő emberek” szerepelnek. Paizs mellett például Bangó Margit, Stohl András, Tóth Gabi, Árpa Attila, Till Attila és a nemi identitását nyíltan vállaló Alföldi Róbert, Kulka János, Novák Angéla, Sugár Bertalan. Azonban az alternatív szcénából kiemelt, nemes ügyet szolgáló popkulturális produkció finomkodó melegjogi LMBTQ-protest lett. Szűk értelmezési tartományba helyezték, így eltorzították a radikális művet, amely a provokatőr Sickratmantől se nem protest-, se nem LMBTQ-dal. Megváltoztatva a szöveget a „buzi-e vagy”-ból „Zsuzsi-e vagy”, a „mi a faszt”-ból pedig „kiakaszt” lett. Ugyanakkor nem cserélték le a mobilt iPhone-ra.
Nem világos, miért a „Je suis Zsuzsi” a munka szlogenje. Merthogy míg az affektált zsuzsizás mögöttese is hagymázas, a „Je suis Charlie” protestszlogent egy halálos áldozatokat követelő, barbár terrorakció hívta életre. Ez nem egy bornírt reklámszöveg („Amikor a magyarok a maximumon élnek, az utolsó dolog, ami miatt aggódniuk kell, az a korpa.”), amellyel léhán lehet bánni. Egy mély szociálpszichológiai és társadalompolitikai tartalmat a tömegek felé közvetíteni szándékozó kampánydal esetében elsőrendű a minél többeket megszólító, könnyen kódolható üzenet. A muzikalitáson kívül hasznos a szellemesség, az eredetiség, az ingergazdagság, a merészség. A Budapest Pride utáni súlytalan „follow up”-klipben messze a középső ujjával fölfelé mutató Alföldi a legpimaszabb. Szerencsés továbbá, ha a szeretetet nem mossák össze a másság, az „idegenség” elviselésével, elfogadásával, az egyenlő jogokkal, a toleranciával és a megértéssel. Egy a nyitottság mellett kardoskodó zenés klip pedig tanúskodjon minél nagyobb nyitottságról, főleg bátorságról. Mozdítson ki a komfortzónából. Kivált, ha egy olyan dalszerző művéhez nyúl, akinek az egyik alkotmánya a „Mi a szar ezen a magyar ugaron?”.
