galéria megtekintése

Méretezés: túl és alul

Az írás a Népszabadság
2014. 04. 10. számában
jelent meg.


Révész Sándor
Népszabadság

Schiffer András, az LMP társelnöke az ATV-ben azt nyilatkozta, hogy a nácik szövetségeseit angyallá hazudó emlékmű elleni tiltakozás túlméretezett, a Szabadság téren nyüzsgő pártok azért szenvedtek akkora vereséget, amekkorát, mert nem azzal foglalkoznak, ami az emberek számára igazán fontos, például a munkahelyteremtéssel. Ki kellene már lépni a fasisztázás és kommunistázás rossz köréből. Például ebből az emlékműből sem lehet azt a következtetést levonni, hogy a kormány fasiszta lenne.

Ez az emlékmű a legszorosabban összefügg azzal, hogy az Orbán-rezsim milyen rendszerben kívánja a mindennapi problémákat kezelni

Schiffer az emlékmű koncepcióját és a kormány eljárását is elítélte, a holokausztban való családi érintettségét is hangsúlyozta.

 

Valóban nehéz lenne az emlékmű koncepcióját fasisztabarátnak minősíteni, miután a megszálló német birodalom a gonosz benne. Az emlékmű éppen a nácikkal való szövetségből kívánja kihazudni a Horthy-rezsimet.

Schiffer mégis súlyosan téved.

Közkeletű téveszme az övé. A pragmatizmus téveszméje. Első az „élet”, annak mindennapi gondjai, amik a választók nagy többségét izgatják. A szimbolikus kérdések csak az értelmiségi szekértáborokat mozgatják meg, aki ezeken tipródik, ne csodálkozzék, ha a tömegek elfordulnak tőle.

Az LMP jellegéhez és szavazótáborához, mondjuk, kevéssé passzol ez az álláspont, de nem ezért téves. Hanem azért, mert a szimbolikus kérdések a lényegről szólnak. Arról, hogy milyen rendszerben és milyen alapelvek, értékek szerint kellene az országnak működnie.

Az élet gyakorlati problémáit is csak egymással összefüggésben, valamilyen rendszerben lehet értelmesen megközelíteni. Racionális döntést csak rendszertudatos választóktól várhatunk, racionális pártok a rendszertudatosság felé igyekeznek tolni a választókat. A szimbolikus politika arról szól, hogy miként viszonyulunk különböző rendszerekhez.

Az emlékműpuccs nagyon erőteljes, kihívó kiállás egy autoriter, Nyugat-ellenes, a polgári jogegyenlőséget, a szabad választásokat megtagadó, a legsötétebb totalitárius diktatúrákkal érdekközösségi alapon együttműködni kész rendszer mellett, és arra szolgál, hogy kiirtsa a közemlékezetből azt a tényt, hogy ez a rendszer a legnagyobb tömeggyilkosságba torkollott, amit Magyarország történetében a magyar állam közreműködésével végrehajtottak.

Ez a demonstráció a legszorosabban összefügg azzal, hogy az Orbán-rezsim milyen rendszerben kívánja a mindennapi problémákat kezelni. Olyanban, amilyenben nem lehet. Amilyenben csak hatalmat maximalizálni lehet.

Schiffernek tehát szerintem nagyon nincs igaza, de még sokkal kevésbé van azoknak, akik a kormány vagy egyenesen a fasiszták lakájának minősítik őt.

Szabó Zoltán, a DK elnökségi tagja például ezt írta a Facebookra: „Napokig vitatkoztam politikailag hontalan liberálisokkal, akik azt állították, nem elvesztegetett szavazat az LMP-re voksolni. Schiffer mai szereplése után megkövetem őket, igazuk volt. Tényleg nem volt elvesztegetett szavazat. Jelentősen hozzájárult a fasizálódáshoz”.

Nem tudom, más mit tapasztalt, de az én „politikailag hontalan, liberális” idővonalamon hevesen folyt az inszinuációkkal fűszerezett agitáció, hogy senki ne szavazzon az LMP-re, mert az a szavazat elvész. Nem veszett.

Mit lehet tenni? Le kell fasisztázni Schiffert. Nos, így lehet elvesztegetni az antifasiszta kiállás hitelét. Ki fogja elhinni azoknak, akik Schiffert és az LMP-t is a fasizmus szálláscsinálójának kiáltják ki, hogy bárkinek is köze van a fasizmushoz, akiről ezt állítják?!

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.