Létezik egy uralkodó felfogás a magyar jobboldalon – de talán az egész magyar közvéleményben – arról, hogy „mi a baj” a cigányokkal. Röviden összefoglalva: az, hogy nem tanulnak, nem dolgoznak, nem illeszkednek be. Mondván, ha tanulnának, dolgoznának, beilleszkednének, akkor a többségnek már nem lenne semmi problémája velük.
 |
| Azt várjuk, hogy cáfoljanak rá az előítéleteinkre? (Gyöngyöspata, 2011 áprilisában) Kurucz Árpád |
Amikor például karácsony táján körbejárta a hír a sajtót, hogy a Baranya megyei Cserdi cigány lakói egy tonna saját termesztésű zöldséget hoztak budapesti nélkülözőknek, csak úgy áradt a szeretet honfitársainkból, akik egymás vállát veregetve magyarázták: ilyen cigányokra van nekünk szükségünk. „Nem is lenne cigánykérdés, ha így viselkednének mindig!” – rögzítette egy jellemző hozzászólás a jobbra nyitott hírportál cikkének komment folyamában, és magát a hírt megszámlálhatatlan mennyiségű lájk üdvözölte a Jobbik- és a Fidesz-tábor közé pozícionálható olvasóktól.
