galéria megtekintése

Megkoronázzák

9 komment


N. Kósa Judit

Szívből remélem, hogy Habony Árpádnak megvannak még a régi jó kapcsolatai a vitringyártókkal, mert ahogy elnézem, hamarosan újra szolgálatba kell helyeznie önmagát mint kvietált koronagondnokot. A nemzet újabb koronaszállítás elé néz ugyanis, és ilyenkor Habony ismerősei szokták szállítani az üvegezett ládát. Jó, jó, tudom, hogy L. Simon László kormánybiztos e témában magánvéleményét fogalmazta meg, de ami a Várat illeti, a biztos úr ideái gyorsan hivatalos véleménnyé szoktak válni. Ideje hát felkészülni arra, hogy miben visszük fel a becses műtárgyat (más olvasatban: a nemzet szent ereklyéjét) a Parlamentből a Várba.

Most persze élcelődhetnénk azon, hogy a miniszterelnök úr a jelek szerint szereti a maga közelében tudni ezt a holmit. A korona most a Parlamentben van, ahol míg a hatalmi ágak szétválasztása végbe nem megy, Orbán is futballpályányi irodát tart fenn (benne a volt királyi palota részletes alaprajzával, ahogy azt nemrég egy fényképen láthattuk). Aztán mikor örvendetesen elválik a végrehajtó hatalom a törvényhozóitól, felköltözik a Várba. Ami azért is figyelemre méltó, mert érdekes módon 2002 után, amikor az akkor bukott kormányfő olvasata szerint a haza ellenzékbe került, a törvényhozás épületéből való eltávolítás és a Várba való felvitel még nemzetgyalázással ért fel. Igaz, akkor épp a Medgyessy-kormány egyik árokbetemetési kísérlete volt, hogy a budai Vár közepén, a Szent György téren éktelenkedő romterületen építsenek fel egy kacsalábon forgó emlékhelyet a koronázási ékszereknek.

Bár az én személyes véleményem az, hogy a magyar királyi koronának, amely egy nem teljesen tisztázott történetű és roppant hányatott sorsú műtárgy, a legjobb helye a Magyar Nemzeti Múzeumban volt, volna és lenne, azt is gondolom, hogy műtárgyvédelmi és közjogi értelemben is szinte minden hely jobb, mint a Parlament. A Vár sok szempontból kézenfekvő, még akkor is, ha az Orbán-kormány pazarló és múlthamisító elszántsága a jelenlegi kulturális intézményeket kiűzi onnan, és valamiféle kormányzati negyeddel vegyes palotareplikát ültet a helyükbe.

 

Egy dolgot viszont már az ötleteléskor ki kellene zárnia L. Simonnak: hogy a „hagyományőrzés" jegyében nem építenek a mai könyvtárépületben koronakamrát, és nem a rekonstruált Várkápolnában (amely már látszik a látványterveken) mutogatják majd a királyi jelvényt, együtt mondjuk a Szent Jobbal – ahogy az ­Horthy idejében szokásban volt. Mert van egy pont, ahol egyszerűen le kell állni. Ez az ország lenyelte a Kossuth tér harmatgyenge és rosszízű üzeneteket sugalló szoborkísérteteinek visszatérését. Beletörődött a Szabadság téri, a múlttal való szembenézést megtagadó megszállási emlékmű felállításába. Egyelőre oda se figyel arra, ami a Várban készül, mert nem méri fel a változás mibenlétét, és fogalma sincs arról, mennyi pénzét készülnek ebbe a megalomán rémálomba beleölni. De a koronának azért olyan helyet kéne találni, amelyet még véletlenül sem érthet félre senki.

Habony meg keressen a ládán, ahogy szokott, nem bánom.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.