Ha az esetleges második forduló is így zajlik két hónap múlva, túlzás nélkül történelmi fordulatról beszélhetünk a Hindukus lábainál. Az ázsiai ország elmúlt évtizedeit tekintve már az is különleges, hogy nem uralják vallási fanatikusok, és senki kívülálló nem akarja éppen uralma alá hajtani.
|
Tizenhárom év háborúskodás után viszonylagos békében szavaztak
Zohra Bensemra / Reuters |
A nyugati befolyás persze megmarad: Afganisztán mind gazdaságát, mind pedig biztonságát tekintve függ a külföldtől. De most először békés hatalomváltás megy végbe ott, ahol minden felnőtt keze ügyében lőfegyver van, minden befolyásos ember mögött pedig egész milícia.
A 12 év után távozó Hamid Karzai elnök a háttérből továbbra is mozgatja a szálakat, a voksolásban pedig meghatározó a népcsoport szerinti hovatartozás. D ez történetesen nincsen másképp a világ szerencsésebb felének több országában sem.
A fő kérdés Afganisztán életképessége. Ha Karzai utóda aláírja az USA-val a szerződést, amit ő nem tett meg, többezres amerikai jelenléttel lehet számolni 2015-től, a Nyugat kivonulása után is az országban. A cél azonban nyilvánvalóan az: akárki legyen is az államfő (az esélyesek között Abdullah, Ghani és Raszul volt minisztereket emlegetik), az afgánok mielőbb vegyék a saját kezükbe a sorsuk irányítását.
Ezt a célt szolgálja az amerikaiak által kistafírozott fegyveres erők kiépítése, a katonákat és a rendőröket is számolva több százezer főre való felduzzasztása. A toborzást alapvető problémák (analfabetizmus, lemorzsolódás) nehezítették.
Intő jel egy az amerikai AP-nek dolgozó, díjnyertes német fotóriporternő, Anja Niedringhaus pénteki meggyilkolása. Egy afgán rendőr végzett vele, szándékosan, Allah akbar felkiáltással nyitva tüzet rá és kanadai kolléganőjére, miközben a riporter a választásról ment tudósítani. Még az afganisztáni háború legelején, 2001 novemberében Maria Grazia Cutuli olasz újságírónő lelte hasonlóan borzalmas halálát.
De arra azt lehet utólag mondani: a tálib uralom végóráiról, érthetően zűrzavaros állapotokról volt szó. Ha azonban elszaporodnak a mostanihoz hasonló merényletek, az megkérdőjelezi az elmúlt csaknem 13 év háborúskodása (az USA leghosszabb hadviselése) és a beleölt 90 milliárd dollár értelmét.
A helyiek és a világ közös érdeke is, hogy lassú és szívós országépítéssel, aminek még mindig csak a kezdete a mostani elnökválasztás, Afganisztánból élhető ország váljék.
