Őszintén gratulálok a Galló Béla-Gábor Péter szerzőpáros által jegyzett Maradjon...? Menjen...? című (március 17.) cikkhez, amely az elmúlt időszak legkorrektebbül megfogalmazott véleménye Gyurcsány Ferenc kormányfő és pártelnök javasolt jövőjéről.

A őszödi nagy tényfeltárás a hazugságokról és az elszexualizált intézkedésekről után azt várta az ember, hogy ennek fényében másképpen, másokkal és jobban fogja/fogják irányítani az országot. Nem ez történt, mert a nyeglén, hányavetien és a fensőség tudatával felvértezett nagyképűséggel prolongált reformok jelentős része megbukott. Nem jött létre a másképpen és a másokkal való végrehajtás sem. Sok esetben tekintélyükben elhasznált emberek kerültek kormányzati, végrehajtói szerepkörbe. A gazdaság és az ország fejlődése pedig a pannon puma szintjéről a pannon vakond mélységére süllyedt.

Egy nagy eredmény van: ennyi pofátlan korrupt ember még nem flangált országunkban, mint most. Igaz a magot már a rendszerváltás idejében elvetették, de a táptalaj mintha most egy kicsit jobban lett volna trágyázva (közbeszerzések, útépítések, EU-s pénzek (f)osztogatása, a drága jó alapítványok adta lehetőségek).
A történések ismeretében bebizonyosodott, a baloldal, illetve fölébe helyezetten az ország érdeke, hogy Gyurcsány Ferenc távozzon a miniszterelnöki székből. Megmérettetett és ezen feladathoz immár könnyűnek találtatott. Nem engedhető meg az ország jelenlegi kényes helyzetében, hogy a kormányzati intézkedések a Magyar Közlöny helyett az Ötlet Magazinban jelenjenek meg.

Nem lehet a miniszterelnök tekintélyének javára írni, hogy még a közelmúltban az Unióba tuszkolt, magasan fejlett Fekete-tenger melletti államok is közös nyilatkozatban határolódjanak el tőlünk a V4-es „barátainkkal" együtt. Ez azért már hazánk tekintélyébe való beletiprás, amely mélyen sérti nemzeti büszkeségem. Arról már nem is beszélve, hogy egy Fico nevű szlovák srác, mint kis lakása lábtörlőjéről, úgy vélekedik országunkról (a sor más fiúkkal is folytatható).

Sem Gyurcsány Ferenc, sem pedig kormányának jó pár tagja a kialakult gazdasági és politikai helyzettel nem tud mit kezdeni. A gazdasági és pénzügyi válságon túl hazánk óriási morális válságba került. Igaz ezért a teljes magyar politikai elit is felelős, de az ellenzéket nem lehet lemondásra felszólítani, hiszen nem ők irányítanak, ők csak örülnek a tehetetlenségnek.

Baloldali emberként kíváncsi lennék arra, hogy a magát baloldali pártnak nevező MSZP döntési helyzetben lévő vezetői mit várnak még Gyurcsány Ferenctől? Miben reménykednek? Talán abban, hogy a 2010-es választásokat megelőző televíziós vitában Gyurcsány újra legyőzi Orbánt (erre az egyre még talán van esélye)?