„Idén Radnóti és Fanni is együtt tölthetik a Valentin-napot” – adta hírül az Index, közölve: „A Radnóti házaspár már pénteken összeállhatott az Újlipótvárosban”. A Magyar Telekom Valentin napi köztéri akciója jegyében a mártírköltő XIII. kerületi utcanévtáblája fölé elhelyezték a Gyarmati Fanni utcatáblát, rajta a multicég mottójával: „Együtt még jobb”, amely amúgy összecseng az „Együtt még olcsóbb” kedvezményes termékcsomagszlogennel.
A vállalat még öt, ikonikus szerelmes- és/vagy házaspárt boronált össze újra Budapesten, valamint négy vidéki városban. Facebook-oldalukon a Halhatatlan szerelmek címre kattintva egy Magyarország-térkép tárul az érdeklődő elé; a sárga szívecskékre klikkelve látható, ki és hol kapott utcatáblát: Brüll Adél Szegeden, Gizella (királyné) Pécsett, Laborfalvi Róza Nyíregyházán, Szilágyi Erzsébet Debrecenben, Zrínyi Ilona a Józsefvárosban. Emellett néhány sorban zanzásították a románcok történetét. Az Ady és Brüll Adél tér alatt az alábbi szöveg olvasható: „Diósy, akit csak Dodónak szólítottak, nem volt féltékeny, sőt. Kifejezetten támogatta felesége viszonyát, hisz házasságuk csak alibi volt, Dodó a férfiakat szerette.”
A fönti jelenség, azaz a kanonikus irodalmi, történelmi személyiségek hőstelenítése, demitizálása az „emberarcú” bulvár stílusjegye. Ilyeténképpen – a nép ópiuma műfaj lényegéből adódóan –közönséges, bornírt, szenzációhajhász, nyárspolgári, leegyszerűsítő, alpári és gyakorta szentségtelen. Az utóbbi esztendőkben több hazai, színházi és könyvproduktum élt e plebejus eszközzel, sajátos emléket állítva irodalmi klasszikusainknak: ilyen a Madách Színház 2012-es musicalje, az Én, József Attila, az ExperiDance 2013-as „táncdrámája”, a Radnóti – Álmok két felvonásban, továbbá Nyáry Krisztián kétkötetes bestsellere, az Így szerettek ők. Utóbbit nevezte Margócsy István az ÉS-ben közölt, lényeglátó kritikája címében „Irodalomtörténeti Story magazin”-nak.
