Bárhogy is nézzük, megmosolyogtató, amikor egy termetes kopasz taxis mondja követelődző hangon, elszánt tekintettel a kamerába, hogy „adózzanak az uberesek is úgy, mint mi”. Úgy ne! Mert még mielőtt a kormány lefeküdt volna a hangoskodó sárgáknak, és Varga Mihály kijelentette volna, hogy az összes Uber-sofőr fennakadt volna a NAV rostáján, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékesei azt közölték, hogy nem tudják (akkor még nem tudták) megkülönböztetni a rendszerükben az ubereseket, a taxisokat és más, jobbára a legalitás és illegalitás határán mozgó szolgáltatókat. Másfelől azt is mondták, hogy náluk minden ellenőrzött személyfuvarozó megbukott. Uber, nem Uber, fizetés után egyik sem adott nyugtát. Szóval igazat mondott Varga Mihály: valóban minden uberes megbukott. Velük együtt az összes ellenőrzött taxis is.
Ha immár nem először pár száz taxis túszául esett város lakójaként az embernek lenne kedve még humorizálni, mondhatnánk, hogy kedves taxisok, amit kértetek, megvalósult. Viszont ők pont úgy nem adnak nyugtát, ahogy ti sem. Számla és nyugta nélkül pedig hit kérdése, hogy ki mennyire megbízhatóan fizet adót.
Ennél azonban többről van itt szó. Főleg, hogy a kormány a taxisok első blokádjának hatására rögtön nekiment az Ubernek, és ha a sárgák számára elfogadhatatlanul lassan is, de megkezdte követeléseik teljesítését. Mára már odáig is eljutottak, hogy felkészültek az Uber (és nyilván más hasonló szolgáltatók) applikációinak letiltására, ha a cég nem tesz eleget a kormány által előírtaknak. Nem zavarta a kormányt az sem, hogy itt valami egészen új szolgáltatással van dolga. Igaz, hogyan is érdekelhetné a szabadságot ígérő technikai fejlődés azt a hatalmat, amely a múlt század 40-es éveinek elejéhez akarja visszavezetni az országot.