A tyúk nem tojik aranytojást
Hogyan takaríthatnánk meg évente 500 milliárd forintot?
A PSZÁF adatai szerint 466 milliárd Ft-ot vesztettek tavaly a magánnyugdíjpénztárak. Valamennyi tag számláján kevesebb pénz volt az év végén, mint egy évvel korábban, s kevesebb, mint amennyit az évek során befizettek. Felvetődik a kérdés: mi hasznuk van akkor a magánnyugdíjpénztáraknak? A nyugdíjreform bevezetésekor feltételezettekkel szemben a pénztárak nem segítik a gazdasági fejlődést, sőt, rontják a magyar gazdaságról alkotott képet, s egyáltalán nem biztos, hogy a magánpénztárak tagjainak magasabb lesz a nyugdíja, mint azoknak, akik kívül maradtak. A tyúk nem tojik aranytojást, a leghasznosabb az lenne, ha a magánnyugdíjpénztárakat megszüntetnék. Ez évente legalább 500 milliárd Ft-tal csökkentené a költségvetés kimutatott hiányát, s a GDP nyolc százalékával csökkentené az államadósságot. Ha erre nincs lehetőség, második legjobb megoldás, ha a tagság önkéntessé válik.
|
|
|
|
|
ahonfia | 2011. január 3. | 12:39:32
Kun táncsak nem MSZP-s?
Domhain | 2010. november 26. | 23:43:35, vond le a hozamokból az állami oldalon kifizetett kamatokat is!
Ez a közvagyon kisajátításának esete. ( Mint az egész szabadrablás.) Az állami vagyont odaadjuk fialni a haveroknak, helyette pedig felveszünk hiteleket.
A haverok persze nem a befizetök, hanem akik lenyúlják, amit a vagyon fial.
Néha felvillan még a józan ész, mint most Kun-nál.
robocop | 2010. november 30. | 17:26:35
Az állami nyugdíj egy vicc.
Annyi benne a kedvezmény, hogy éppen a 40 évig melózóknak nem jut pénz.
robocop | 2010. november 30. | 17:25:02
Na, egy fideszes magyarázkodás.
Évelején még más volt a vélemény.
smartdrive | 2010. november 29. | 16:17:59
"Kívánatos a lakosság pénzügyi képzése, de társadalmilag hasznosabb, ha ki-ki saját szakmájában képezi magát, s nyugdíja nem pénzügyi ismereteitől, hanem a szakmájában elért sikereitől függ."
ez a mondat a kulcs az egész gazdasági világválsághoz
Herr Stahl | 2010. november 28. | 11:10:14
4x????
Ez mi?
Herr Stahl | 2010. november 28. | 11:09:30
Moderálási alapelvek- komment törölve -
Herr Stahl | 2010. november 28. | 10:59:34
Moderálási alapelvek- komment törölve -
Herr Stahl | 2010. november 28. | 10:41:11
Moderálási alapelvek- komment törölve -
Herr Stahl | 2010. november 28. | 10:16:39
Én nagyon műveletlen vagyok pénzügyi dolgokban, de az érdekelne, hogy a hozamokba beleszámít pl. a fogyasztói árindex?
Csak azért vetődött fel bennem a kérdés, mert lehet a hozam 100%, ha 200 Ft-ért vettem tavaly 1kg kenyeret, idén meg csak 0.5-öt kapok érte.
finom-a-narancs | 2010. november 28. | 01:44:15
Moderálási alapelvek- komment törölve -
finom-a-narancs | 2010. november 28. | 01:41:28
Moderálási alapelvek- komment törölve -
vitriol | 2010. november 27. | 00:56:26
Moderálási alapelvek- komment törölve -
Domhain | 2010. november 26. | 23:43:35
A magánnyugdíjpénztárak összesített vagyona 2008. végén 1.783 milliárd forint volt, míg 2010. III. negyedév végén 3.047 milliárd. A tagdíj befizetés 21 hónapra (21 x 30) kb. 630 milliárd forint, tehát a befizetésen felüli vagyonnövekedés ebben az időszakban + 650 milliárd volt.
Domhain | 2010. november 26. | 23:38:12
A cikk adata 2008. évre vonatkozik, amely a válság mélypontja volt.
Ezzel szemben a magánnyugdíjpénztárak vagyona 2009-ben 715 milliárd forinttal gyarapodott, és kivétel nélkül minden pénztár reálhozamot termelt.
A legnagyobb hozamok 2009-ben meghaladták a 30 %-ot. Matolcsy bejelentette, hogy az állami rendszerbe visszalépők felvehetik az infláció feletti nyereséget, becslésük szerint kb. 80-120 milliárd forintot.
Hogy is van ez? Ezek szerint a magánnyugdíjpénztári rendszer 12 év átlagában mégis képes volt reálhozam termelésre?
vitriol | 2010. november 26. | 23:31:36
Moderálási alapelvek- komment törölve -
koronaőr | 2010. július 6. | 11:30:41
Sokan nem tudják, hogy a magánnyugdíjpénztárak azért sem nyereségesek itt, mert a befizetett pénzek nagy részét kiutalták az USA-beli anyavállalataiknak. Egy magyar közgazdász, aki egy magánny.p-nál dolgozott kilépett, és megírta ezt a disznóságot, hogy a válság idején 2006 körül több tízmillió USD-t küldtek ki a különböző magánynyugdíjpénztárak külföldre.
Azzal is illik tisztában lenni, hogy nem csak a baloldal felelős a neoliberális közgazdasági elvek érvényesüléséért, hanem a FIDESZ is, hiszen ők is a multik előnyét betonozták be 1998 és 2002 között, amikor egyedi beruházási - és adókedvezményeket adtak nekik. A FIDESZ is Brüsszel, és a Világbank parancsai szerint ,,építi" az ország gazdaságát, ezért is nő a szegénység egyre jobban. Rendszer- és hatalomváltásra van szükség, hogy ne a nemzetközi pénzügyi körök, ne a magánbankok érdekei érvényesüljenek!!
hunostor | 2009. május 1. | 10:33:52
zseniális írás, de sajna nálunk nem lesz ez az elmebaj megszüntetve mert a bankok hatalma túl nagy
timurlenk | 2009. április 30. | 18:33:03
Száraz, de ugyancsak elmélyült és nagyon fontos témát boncoló irás. Jellemző a közállapotokra, hogy meg lennék lepve, ha mondjuk a PM vagy a TB-NYB valamelyik szakértője reagálna. Legalább annyival: úgy marhaság az egész, ahogy van, ezért meg ezért. Marad a hallgatás, a közbeszéd meg kerülgesse csak a gyűlöletbeszéd, a közvéleménykutatási pártpreferencia-adatok, a szélsőjobboldali veszély és Szanyitibor legutolsó ötletrohama olyannyira fontos témáit.
geogeo | 2009. április 30. | 17:22:58
A válságkezelés szempontjából egy ésszerű, meglépendő lépés - de!!!
A "látszólagos" hiányt megszünteti (azért idézőjeles, mert a hiány az valóságos és finanszírozandó), azonban a jövőt tekintve ez a hiány nem szűnik meg, csak kitolódik, amikor majd a felosztó-kirovó rendszerből kell a nyugdíjat kifizetni.
Azért hozták létre ezt a 2. pillért, hogy tehermentesítse az elsőt - csak éppen "túlbiztosították" a rendszert, s éppen akkor engedték meg, hogy részvényekbe is fektessenek - amikor zuhanni kezdtek a tőzsdék.
Vagyis: ez a lépés nem a jövőbeni nyugdíj rendszer miatt fontos. Jónéhány vélemény olvasható a http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=110611 cikkben és a környezetében, pl: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=5&i=111438
cselcsabi | 2009. április 30. | 15:50:50
"A részvények hozamai hosszú évek átlagában magasabbak, mint az állampapírokéi." E tétel igazsága attól függ, hogy mikor éltél Jancsikám. Mert ha mondjuk 1920 és 1935 közt éltél, akkor peched volt. Mert ezen a hosszú távon csökkent a részvények hoza. Mint ahogy akkor is csökkent, ha most élsz. És ki tudja, mikor kapaszkodik vissza megint a Bux, meg a Dow Jones. Nem mernék mérget venni rá, hogy még a mi életünkben.
Mindegy a lényeg, hogy Horn Gyula és társai tíz év verik a mellüket, hogy ők csinálták meg a rendszerváltás utáni egyetlen sikeres reformor, a kötelező magányugdíjpénztárakkal, ahol a szabad piacgazdaság jegyében nemrégen még azt is képesek voltak előírni, hogy növelni kell a részvények arányát a portfolióban.
Hazardírozni kötelező! Ez az angolszász modell lényege, és most rá is faragnak. A franciák, a skandinávok azt mondták: legyen inkább kisebb a hasznunk jó időkben, de nem visszük tőzsdére az emberek nyugdíját. Jól tették. Nem véletlen, hogy őket kevésbé sújtja a válság. A magyar nép viszont az amerikanomán magyar álbaloldal feje után ment: azzal, hogy több ciklusban megválasztotta őket, nem tudta ugyan, de erre az öngyilkos kaszinókapitalizmusra is adta a szavazatát. A következő húsz évben ennek isszuk a levét, sajnos, azok is, akik nem szavaztak Horn Gyufára és társaira.
De talán két dolgot megtanul ez a dzsentroid nép: 1. a nyugdíjat nem játsszuk el pókeren. 2. emeszpés köklerekre az életben többet nem szavazunk.
derborn | 2009. április 30. | 15:47:47
feketebuli: kevés jó ötlete van a Bajnai kormánynak, de a szuperbruttósítás az, legalábbis önmagában, mert megmutatja, hogy a munkaválalók által fizetett járulékok valójában a bér részei. A 9.2% fölött ott van a munkáltaló által fizetett járulék is mind a nyugdíj, mind az EP esetében. Amikor azokat csökkentik, mint most, akkor is a bérek csökkennek, csak az a statisztikában így nem jelenik meg.
Athlay és a vele szimpatizálók miatt írtam azt, hogy aki maga akarja, úgy dobja ki tőlem a pénzét az ablakon, ahogy akarja. A magánynyugdíjpénztárak az államihoz képest már a válság előtt is veszteségesek voltak, a válság csak felhívta a nyilvánvalóra a figyelmet. Szóval tényszerűen a magánnyugdíjpénztár az előnytelenebb. Althay-nak csak vak hite van a gazdasági liberalizmusban, hogy "ha eddig rossz is volt, de most kibírjuk, mert akkor is jobb lesz majd". Mintha a Bokrost, Gyurcsányt, Bajnait hallanám a csomagjaikkal.
„1. Csak a felosztó kirovó rendszer marad, akkor a jelenlegi fiataloknak honnan a rákból lesz nyugdíjuk. Merthogy nem lesz aki fizesse.”
Ezért kell rövidtávon megoldani a foglalkoztatási gondokat, hosszú távon pedig a demográfiai problémát. Nem mai, hanem kb. 200 ezer éves találmány, hogy a megöregedő generációt a fiatalok látják el. És ez akkor sincs másképp, ha a globális világpiacon gazdasági erőfölényünknek köszönhetően megoldjuk, hogy azok a fiatalok fizessék a mi öregeink nyugdíját, akiknek a harmadik világban a demográfiai robbanásnak köszönhetően még nincsenek öregeik, vagyis fiatal társadalmak, jó demográfiai állapotban. De persze a magyar magánnyugdíjpénztár rendszer éppen azért is van stratégiai hátrányban, mert mi nem a fejlett nyugat vagyunk, nekünk nincs meg az a gazdasági erőfölényünk, amely egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez kell. Ez a nyugdíjrendszer azonban nem fenntartható. 1. Etikailag megkérdőjelezhető, hiszen a harmadik világ fiataljainak kizsákmányolására épül, de ez gondolom a neoliberálisokat nem érdekli. 2. A demográfiai helyzet a harmadik világban is meg fog változni (lásd pl. www.ined.fr), ergo hosszú távon nem fenntartható a rendszer. 3. A rendszer feltételezi a neoliberális elvek szerint működő, növekvő globális szabadpiacot. Nem vagyok túl optimista, a rendszer most még nem fog összeomlani, majd csak a következő, 2020-as évekre várható ennél is jóval nagyobb gazdasági válság idején, amikor már még rosszabb helyzetben lesz a középosztály a felső 1-2% kárára, amikor a harmadik világ ellenállása és potenciálja is jóval nagyobb lesz (pl. Kína megelőzi Amerikát), amikor a gazdaságosan kitermelhető olaj mennyisége végzetesen zuhanni fog, amikor már visszafordíthatatlan lesz a globális fölmelegedés, stb. Magyarul, ha nem változtatunk ezen a nyugdíjrendszeren most, az hihetetlen károkat fog okozni 15 év múlva. Athlay-t nem sajnálom, tiszteletben tartom a döntését, hogy ezt válassza szabadon, de azokat igen, akiket akaratuk ellenére kényszerítettek bele a rendszerbe, amely középtávon sem fenntartható.
„2. Hogyan óhajtja megszüntetni az állami rendszer keretein belül a kirívó élősködő magatartást, amikor jelenleg az embereknek semmi érdekük nincs tisztességesen járulékot fizetni. Miért is lenne, amikor nyugdíjat úgyse fognak kapni onnan.”
Ez egy jó kérdés, és a válasz felé mutat. Ezért kell olyan tisztességes, kiszámítható nyugdíjrendszert létrehozni, amely megoldja az alapvető problémákat, hosszú távon legfőképpen a demográfiai problémát, csak ekkor lehet működőképes egy nyugdíjrendszer.
A „komcsi ostobaságok”-at és a „szerencsétlen bolsoid tudatlanok”-nak véleményezem. Most pedig mennem kell.
Attila | 2009. április 30. | 13:49:49
Ez egy nagyon komoly cikk, kár, hogy nem ennél vannak nagy viták és érvek, remélem, hogy fog születni ezzel kapcsolatban jó pár cikk és válaszlevél.
Bízom abban is, hogy Kun János, ha totálisan biztos igazában, akkor a végsőkig is elmegy annak érdekében, hogy megszüntessék magánnyugdíjpénztárakat és remélem, hogy segítenek is neki abban azok, akik hisznek igazában.
HAJRÁ MAGYARORSZÁG!
feketebuli | 2009. április 30. | 09:16:56
Moderálási alapelvek- komment törölve -
cseresznye | 2009. április 30. | 08:44:57
"2. Hogyan óhajtja megszüntetni az állami rendszer keretein belül a kirívó élősködő magatartást, amikor jelenleg az embereknek semmi érdekük nincs tisztességesen járulékot fizetni. Miért is lenne, amikor nyugdíjat úgyse fognak kapni onnan."
Lassan ott tart a magyar állam, hogy a jelenlegi nyugdíjakat sem tudja kifizetni.
Innentől kezdve kénytelen lesz normálisan gazdálkodni (értsd: nem síkvidéki völgyhidakba invesztálni), ellenkező esetben a jelenlegi nyugdíjasok szavazatait is el fogja veszíteni.
"de én inkább fizetem a magánnyugdíjpénztárat, abból sokkal jobb lesz nekem."
És mi van, ha ez a válság nem 20-on évesen, hanem 60 évesen ér?
Akkor egy év alatt elbukod 3 évtized befizetésének a harmadát, közvetlenül a nyugdíj előtt.
És akkor már nincs 10 éved várni, hogy esetleg ezek a hozamok visszaálljanak..
cseresznye | 2009. április 30. | 08:38:27
"1. Csak a felosztó kirovó rendszer marad, akkor a jelenlegi fiataloknak honnan a rákból lesz nyugdíjuk. Merthogy nem lesz aki fizesse."
Meg lehet fordítani..
Ma Magyarországon minden 2. ember dolgozik az aktív népesség közül, az 50%-ának hogy lesz nyugdíja az egyéni számlás rendszerben, ha nincs befizetése?
cseresznye | 2009. április 30. | 08:34:22
"Azt már hozzá se teszem, hogy tipikus kommunista reflex az állami hiányokat mindenféle államosítással meg piacidegen eszközökkel megoldani."
Skandináv államokban és a 30-as évek Amerikájában sem volt kommunizmus, de ez most részletkérdést, az állam a piacgazdaságok legalább olyan fontos részvevője, mint a háztartások vagy a vállalatok.
Láthatod, hogy a piaci körülmények a befizetők tőkéjét évente 30%-al faragja le.
Hogy a büdös francba könyvelhetnek el veszteséget a pénztárak állami papírokon alapuló portfóliókban is?
cseresznye | 2009. április 30. | 08:30:18
"Ha a magánnyugdíjpénztárak megszűnnének, s a jelenleg oda folyó járulék ismét a TB bevételeit gyarapítaná, a költségvetési hány 1,3 százalékkal csökkenne. Ha a felhalmozott vagyon visszaszállna az államra, az államadósság mintegy 8 százalékkal csökkenne, s megszűnne az állam kamatfizetési kötelezettsége az államadósság e része után"
Ez hülyeség.
A felhalmozott vagyon nem szállhatna vissza az állam, lévén ez a befizetők pénze, nem az államé (a kiesést az adófizetők - magánnyugdíj-pénztári befizetők már megtérítették)
A pénztárak megszüntetésekor vissza kell adni a befizetőknek.
És akkor itt felmerül a kérdés: kell-e kárpótlást fizetni az államnak, mert belekényszerítette a befizetőket egy könnyen elképzelhető, hogy veszteséges befektetésbe.
Athlay | 2009. április 30. | 08:29:28
Azt már hozzá se teszem, hogy tipikus kommunista reflex az állami hiányokat mindenféle államosítással meg piacidegen eszközökkel megoldani.
Az államnak inkább az álrokkantakat meg hasonló élősdieket kéne lerázni magáról, akkor mindjárt nem lenne veszteséges a nyugdíjkassza.
Athlay | 2009. április 30. | 08:27:40
Az efféle komcsi ostobaságok eddig csak az MHban voltak jellemzőek...Kun János elgondolkodhatna arról, hogy ha
1. Csak a felosztó kirovó rendszer marad, akkor a jelenlegi fiataloknak honnan a rákból lesz nyugdíjuk. Merthogy nem lesz aki fizesse.
2. Hogyan óhajtja megszüntetni az állami rendszer keretein belül a kirívó élősködő magatartást, amikor jelenleg az embereknek semmi érdekük nincs tisztességesen járulékot fizetni. Miért is lenne, amikor nyugdíjat úgyse fognak kapni onnan.
Deborn, kösz, te éhezhetsz majd nyugodtan az állami nyugdíjaddal, de én inkább fizetem a magánnyugdíjpénztárat, abból sokkal jobb lesz nekem.
Azért káros ez a válság, mert ilyen pillanatnyi tünetekből az ilyen szerencsétlen bolsoid tudatlanok, már mindjárt téves következtetést vonnak le. Tanulni, tanulni.
derborn | 2009. április 30. | 01:53:00
Húha, forradalom van a NOL-nál! Egy újabb korrekt, nagyon jó cikk, de hová lettek a neoliberális megmondóemberek? De a lényeg, hogy igen, meg kell szüntetni 1997-ben létrehozott kötelező magánnyugdíjpénztárakat. Önként az dobja ki a pénzét az ablakon, aki akarja a neoliberálisok örömére, de az államnak nem az a feladata, hogy erre ösztönözze az állampolgárait, hanem pont ellenkezőleg, az, hogy megvédje őket, hogy tisztes, kiszámítható, biztonságos nyugdíjaséveket garantáljon, ez a kötelessége és az érdeke is. Sokak számára ez már hosszú évek óta világos, de a válság, remélem, lassan az ún. "bal" oldalon is világossá teszi ezt, elvégre ezek baloldali értékek.
|
|
|
- Ugye, nem is olyan könnyű mostanság egy nyugdíjast meglopni?! Reggel nekem is öt perc turkálásba tellett, mire megtaláltam az utolsó százasomat! Marabu A szerző közgazdász
Halmozódó hiány
A jelenlegi nyugdíjasok nyugdíja nem csökkent a magánnyugdíjpénztárak megjelenésekor, a társadalombiztosításnak tehát hiánya keletkezik, mivel az aktív keresők nyolc százalék járulékot a magánpénztárakba utalnak, ennyivel kevesebbel finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjakat. A hiány akkor szűnik meg, amikor valamennyi nyugdíjas pénztártag lesz, 2040 körül, mert akkor a csökkentett járulékból csak csökkentett, a nem pénztártagokénál 25 százalékkal kisebb nyugdíjat kell fizetni.
A magánnyugdíjpénztárakba átutalt járulék miatt keletkező hiányt a költségvetés megtéríti a társadalombiztosításnak. Ez 2009-ben 365 milliárd Ft, a GDP mintegy 1,3 százaléka. Ezzel növekedik a költségvetés hiánya, emiatt a költségvetés állampapírokat bocsát ki. Jelenleg az emiatt keletkezett államadósság már a GDP mintegy 8 százaléka, s a folyamatos hiányképződés végén, 2040 körül, várhatóan az akkori GDP 40-50 százalékát is eléri. A tb-hiány miatt keletkezett államadósság kamatai is terhelik a költségvetést, jelenleg 180 milliárd Ft-tal, a GDP 0,6 százalékával. Összességében tehát a magánnyugdíjpénztárak léte az éves költségvetési hiányt mintegy 1,9 százalékkal növeli. A hiány a következő években tovább nő, mivel jó néhány évig még azok mennek nyugdíjba, akik nem pénztártagok, tehát teljes nyugdíjjárulékukat a tb-be fizették, s teljes nyugdíjukat a tb-től kapják, míg a helyükbe pénztártagok lépnek, akik nyugdíjjárulékuk egy részét magánnyugdíjpénztárba fizetik. A későbbiekben viszont, amikor már a pénztártagok is tömegesen nyugdíjba vonulnak, a felhalmozódott államadósság kamatterhe lesz lényegesen magasabb.
Ha a pénztárak vagyonukat teljes egészében magyar állampapírba fektetik, ugyanannyi állampapírt vásárolnak, mint amennyit a költségvetés a pénztárak léte miatt bocsát ki. Az állampapírok után a pénztárak hozamot kapnak, s ezt ugyancsak állampapírokba fektetik. Amikor a pénztártag nyugdíjba megy, a pénztárban felhalmozott vagyona, amit életjáradékra vált, átlagában pontosan annyi lesz, amekkora államadósság létrejött annak következtében, hogy belépett a magánnyugdíjpénztárba, illetve valamivel kevesebb a pénztárak költségei miatt. Mivel a pénztártag vagyonával szemben államadósság áll, amit a következő generációnak kell törlesztenie vagy kamatait fizetnie, a pénztártag nyugdíját is a következő generáció fogja fizetni. Nem lehet előre tudni, az a nyugdíjas jár-e jobban, aki pénztártag volt, vagy az, amelyik nem. De az biztos, hogy ha a nyugdíjas jobban jár, a következő generáció többet fizet.
Se haszon, se euró
A pénztárak létrehozásának egyik célja az volt, hogy részvénybefektetéseikkel a magyar vállalatok pótlólagos tőkéhez jussanak, s ennek következtében növekedjen a gazdaság teljesítménye. A magyar tulajdonú kis- és középvállalatok valóban tőkehiányban szenvednek, de túl kicsik ahhoz, hogy tőkéjüket nyilvános részvénykibocsátásokkal növeljék. A nagyvállalatok, amelyek számára a tőzsde valóban alternatíva, külföldi tulajdonban vannak, s nem érdekük a magyar tőzsdei jelenlét. A pénztárak tőzsdeélénkítő hatásának hiányát jól mutatja, hogy a budapesti tőzsdén a rendszer bevezetése előtt több részvény forgott, mint ma. Nemzetközi vizsgálatok is alátámasztják, hogy a magánnyugdíjpénztárak nem fejlesztik a tőkepiacot. A részvények hozamai hosszú évek átlagában magasabbak, mint az állampapírokéi. Ha a pénztárak ügyesen adnak-vesznek részvényeket, a pénztártag életjáradékra átváltható vagyona nagyobb lesz, mint ha a pénztár csak állampapírba fektetett volna. Ebben az esetben az állampapír- és a részvényhozam különbözete a nyugdíjas nyeresége.
Ez a nyereség azonban társadalmi szinten nem jelentkezik. Mivel a magánnyugdíjpénztárak nem vásárolják meg az összes állampapírt, amit a megjelenésük miatti tb-hiány pótlására bocsátanak ki, csökken az állampapírok iránti kereslet, és nő a hozamuk. Ugyanakkor nő a részvények iránti kereslet, ez növeli az árfolyamot, s ezen azok profitálnak, akik már korábban részvénybe fektettek. A magasabb árfolyam csökkenti a részvények hozamát.
Az euró bevezetését az EU a maastrichti kritériumok teljesítéséhez köti, amelyek közül számunkra az államadósságra és a költségvetési hiányra vonatkozó feltétel teljesítése jelentős problémát okoz. E kritériumok az EU számára azért lényegesek, mert a valutaövezeten belül teljesen szabad a tőkemozgás, s egy ország túlzott költségvetési hiánya tőkét von el a többiektől.
A kritériumok célszerűségének elemzése nem tárgya e cikknek, azt azonban meg kell jegyezni, hogy a magánnyugdíjpénztárak miatt létrejövő költségvetési hiány nem von el tőkét sehonnan, hiszen a hiánynyal megegyező tőkekínálat jelenik meg a pénztáraknál. A pénztárakat üzemeltető újonnan csatlakozott EU-országok ezért azt javasolták, hogy a kritériumok teljesítésénél a pénztárak miatti hiányt ne vegyék figyelembe. Az EU illetékesei ezt nem fogadták el, s egy közgazdaságilag értelmetlen kompromisszum született. A pénztárak által generált hiánnyal csak 2009-ig, évente csökkenő mértékben szabad csökkenteni a hiányt. Az euró bevezetése szempontjából kulcsfontosságú következő években tehát már semmilyen korrekcióra nem lesz mód, s persze az euró bevezetése után sem.
S ha megszűnnének...?
Ha a magánnyugdíjpénztárak megszűnnének, s a jelenleg oda folyó járulék ismét a TB bevételeit gyarapítaná, a költségvetési hány 1,3 százalékkal csökkenne. Ha a felhalmozott vagyon visszaszállna az államra, az államadósság mintegy 8 százalékkal csökkenne, s megszűnne az állam kamatfizetési kötelezettsége az államadósság e része után. Ez a költségvetési hiányt további 0,6 százalékkal vinné lejjebb.
Az alacsonyabb költségvetési hiány és államadósság-állomány alacsonyabb országkockázatot, az államadósság olcsóbb finanszírozását jelenti. (Ennek hatását nem számszerűsítettem.) A csökkenő országkockázat olcsóbb hitelfelvételi lehetőséget biztosít a magyarországi bankok, vállalatok és a lakosság számára is.
A pénztárak megszűnése esetén a pénztárak volt tagjai is teljes tb-nyugdíjat kapnának, ugyanannyit, mint akik nem voltak tagok. A magasabb tb-nyugdíjhoz szükséges többletbevétel az akkori járulékfizetők befizetéseiből rendelkezésre fog állni, hiszen nem fogják már járulékaik egy részét a magánpénztárakba irányítani.
A nyugdíjrendszer átalakítása érdekében a Nyugdíj és Időskori Kerekasztal javaslatokat készít. Egy olyan rendszer kialakításán dolgoznak, amely megteremti a tb- nyugdíjrendszer egyensúlyát, tehát hogy a háromnegyed nyugdíjjárulék-fizetés és a háromnegyed nyugdíj egyensúlyban legyen. Az új nyugdíjrendszert a magánnyugdíjpénztárak megszűnése nem érintené: ha a háromnegyed befizetés és a háromnegyed kifizetés egyensúlyban van, egyensúlyban lesz a százszázalékos befizetés és a százszázalékos kifizetés is.
A nemzetközi pénzügyi válság hatására kialakult bizalmi válság miatt gyors intézkedéseket kell tennünk a költségvetési hiány mérséklésére. A terítéken lévő javaslatok: az áfa emelése, a támogatások csökkentése csökkentik a keresletet, növelik a munkanélküliséget. A pénztárak megszüntetése esetén az államháztartási egyenleg úgy javulna, hogy nem csökkenne az életszínvonal, nem nőne a munkanélküliség.
A magánnyugdíjpénztárak felszámolása esetén megtakarítanánk a pénztárak működési, vagyonkezelési költségeit is, melyek tavaly mintegy 37 milliárd Ft-ot tettek ki.
A remény az volt, hogy a pénztárak erősítik majd a járulékfizetési fegyelmet, a rendszer átláthatósága és a pénztári vagyon örökölhetősége miatt. Ez a remény enyhén szólva naivitásnak bizonyult. A tb-nyugdíj ugyan nem örökölhető, de vannak az örökléshez hasonló elemei: az özvegyi nyugdíj és az árvajáradék. Ezek nagyobb szociális biztonságot nyújtanak, mint a pénztári vagyon örökölhetősége.
Azt is várták, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer mentes lesz a politika szeszélyeitől. Nem lett az. A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény a megalkotása óta több mint kétszáz helyen változott, ami azt mutatja, hogy a pénztárak sem függetleníthetők a mindenkori politikai szándéktól. A pénztári nyugdíjak nagysága is módosítható lesz az adózási szabályok és a szabályozórendszer változtatásával. A járadékok folyósítására még nem alakultak szervezetek, elképzelhető, hogy nem, vagy csak irreálisan magas áron akad majd erre magánvállalkozó. Ebben az esetben az államnak kellene a járadékot folyósítania, ami további politikai függőséget jelent.
Az a feltételezés sem igazolódott, hogy a tagok átlépnek a jobb teljesítményt mutató pénztárakba, ezért a pénztárak érdekeltek lesznek a minél magasabb hozamban. A pénztárak között minimális a vándorlás, s az új belépők sem a teljesítmény, hanem az ismertség, az ügynöki tevékenység és a munkahelyi ajánlás alapján választanak. A lakosság pénzügyi kultúrája nem elégséges ahhoz, hogy a pénztárak teljesítményét elemezze. Kívánatos a lakosság pénzügyi képzése, de társadalmilag hasznosabb, ha ki-ki saját szakmájában képezi magát, s nyugdíja nem pénzügyi ismereteitől, hanem a szakmájában elért sikereitől függ.
A magánnyugdíjpénztárak létrehozásakor a döntéshozók úgy számoltak, hogy a pénztárak működése következtében nő a nyugdíj. A Magyar Nemzeti Bankban készült tanulmány (Orbán Gábor-Palotai Dániel: A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, 2005.) nem támasztja alá ezt a feltételezést. A tanulmány szerint a költségvetési támogatásra nem szoruló, a tb-nyugdíjjal egyenértékű pénztári nyugdíjhoz 2,7 százalékos reálhozam szükséges. Ez azonban csak azoknak nyújt a tiszta tb-rendszerűvel egyenértékű nyugdíjat, akik egész életükben tagjai voltak a magánnyugdíjpénztárnak. Akik önként léptek be egy pénztárba, csak akkor nem járnak rosszabbul, ha ennél jóval magasabb a hozam. Mivel a pénztárak tízéves reálhozama jelenleg negatív, erősen kérdéses, mikor tudják teljesíteni ezt a hozamkövetelményt, ha egyáltalán. Különösen éles lesz ez a probléma 2013 után, amikor nagyobb számban kezdenek nyugdíjba vonulni azok, akik a pénztárak megalakulásakor önként csatlakoztak. Mivel 2001-ben megszűnt a rendszer alapvető elemét képező garancia, amely a magánnyugdíjpénztári nyugdíj minimális szintjét biztosította, elképzelhető a tömeges elégedetlenség, minek folytán az állam arra kényszerülhet, hogy a magánnyugdíjpénztári nyugdíjat kiegészítse. (Újabb politikai függőség.)
S mi lesz, ha húsz-harminc év múlva, amikor már minden évben tömegek váltják át felhalmozott követelésüket járadékra, a mostanihoz hasonló válság söpör végig a világon? Ekkor azok, akik rossz évben mennek nyugdíjba, 15-25 százalékkal kevesebb járadékot fognak kapni életük végéig, mint a néhány évvel korábban vagy később nyugdíjba vonuló kollégájuk. Igazságtalanságok a tb-rendszerben is előfordulhatnak a politikai cikcakkok miatt, de ilyen mértékűek nem.
És máshol?
A magyarhoz hasonló magánnyugdíjpénztárakat latin-amerikai országokban hoztak létre a nyolcvanas években. A kilencvenes években a Világbank a volt szocialista országokba exportálta a rendszert, a legfejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező Csehország és Szlovénia kivételével. A fejlett országokban is léteznek hasonló pénztárak, de azok nem az állami TB átalakításával jöttek létre. Ezek a magyar önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlíthatók.
A magyar magánnyugdíjpénztárakhoz hasonló nyugdíjrendszerek első átfogó, máig is érvényes megállapításokat tartalmazó kritikáját Peter Orszag és Joseph Stiglitz tette közzé 1999-ben (Rethinking Pension Reform: Ten Myths About Social security Systems - The World Bank, Washington DC.). Orszag jelenleg a Fehér Ház Költségvetési Hivatalának vezetője, az Obama-kabinet tagja. Stiglitz korábban Bill Clinton elnök közgazdasági tanácsadó tanácsának elnöke volt, közgazdasági Nobel-díjas. A Világbank az utóbbi években felülvizsgálta a nyugdíjpénztárakra vonatkozó korábbi álláspontját, és ma már nem áll ki teljes mellszélességgel a pénztárak mellett.
Argentína tavaly novemberben megszüntette a magánnyugdíjpénztárakat, ott ennek hatására a GDP egy százalékával csökkent a költségvetési hiány s tíz százalékponttal az államadósság. A döntés októberi bejelentésekor, majd a novemberi parlamenti szavazás után esett a tőzsde, de mindkét esetben néhány napon belül korrigált, s 2008-ban összességében a régió tőzsdéivel azonos teljesítményt mutat.
Szlovákiában és Horvátországban néhány hónapja lehetővé tették a visszalépést a magánpénztárakból a tb-rendszerbe, s nem lesz kötelező a pályakezdők belépése a pénztárakba. Romániában a magánpénztárakba átirányított járulék emelését halasztották el.
A második opció
A lakosság általában közömbösen viszonyul a pénztárakhoz, sokan azt sem tudják, melyikhez tartoznak. A tavalyi siralmas hozamok után a döntő többség valószínűleg nem ellenezné a pénztárak megszüntetését.
A megszüntetés felvethet alkotmányos aggályokat , mivel úgy értelmezhető, hogy a tagok tulajdonát államosítják. De kérdéses, hogy a magán-nyugdíjpénztári követelést tulajdonnak tekinthetjük-e, ugyanis a tulajdon fogalmához hozzá tartozik a szabad rendelkezés, míg a magán-nyugdíjpénztári követeléssel a tag nem rendelkezhet szabadon: csak életjáradékra válthatja, s azt is csak szigorú szabályok szerint. A megszüntetésért cserébe a tagok harmadával magasabb tb-nyugdíjat kapnak, ami bőséges kompenzáció.
Ha mégis a pénztárak megszüntetése elleni érvek kerülnének túlsúlyba, még mindig van egy lehetőség. A szlovák és a horvát példa alapján egy bizonyos határidőig meg lehetne engedni a tb-rendszerbe való viszszalépést, s meg lehetne szüntetni a pályakezdők kötelező belépését. A lehangoló hozamok miatt valószínűleg tömegesen választanák a visszalépést, s csak kevés pályakezdő lépne be önként. A költségvetés terheit ez is jelentősen mérsékelné.
|
|
|
|
|
|
. |
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
