belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
27. vasárnap

Egy kudarc építőkockái

A Gyurcsány-kormány tevékenysége küzdelmes kísérlet volt arra, hogy az állam és a társadalom közötti kölcsönhatások rendszerét anélkül szervezzék újra, hogy autoriter rendszert építsenek ki.

Barkóczi Balázs-Balogh Róbert| Népszabadság| 2009. április 6. |9 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

alasehir | 2009. április 6. | 19:06:16

alasehir | 2009. Április 6. | 18:40:58
Még annyit, hogy teljesen világos legyen: tévednek a szerzők, amikor azt hiszik, az okozza a politikai válságot, hogy nem jól kommunikáltak, "nem tudták elhitetni". Pont fordítva: túl jól kommunikáltak. A politikai cselekvéssel meg adósok maradtak. Azaz a probléma egyáltalán nem kommunikációs, hanem gazdaságpolitikai természetű. És mondom: ezt az egyenletet nem lehet megoldani.

alasehir | 2009. április 6. | 18:48:34

walsh:"az egészségügynek mint a mindenki számára alanyi jogon és ingyenesen járó állami szolgáltatásnak az ügyét."
Ez meglepő. A szocializmusban meg talán Angliában van így. Nálunk TB van, ha jól tudom, azaz ha valaki nem fizet járulékot, annak nem ingyenes most sem. (lásd külföldiek)
A baj az, hogy a sorok között ott lapul, leírva persze nincs, az is, hogy: egyenlő hozzáféréssel és egyenlő színvonalon (járó). Na, ez az, ami biztosan nem lesz sohasem, ne is reménykedjetek benne.

alasehir | 2009. április 6. | 18:40:58

Én ettől a cikktől nem voltam elragadtatva. Miért?
Sajnálom, hogy még a politológus szerzők sem értik, nincs ennek az egyenletnek - valós - megoldása.
Sem az elitnek, sem a mások által megtermelt jövedelemből élőknek nem érdeke a változtatás. A reformokra pedig szükség van. GyF nem tudta átlépni a saját árnyékát: nem lehet baloldali (azaz osztogatós-ellátásfokozó) meg jobboldali (csak a keményen dolgozó, eszes és találékony embereknek van joguk a megélhetésre, a többi pusztuljon) gazdaságpolitikát egyszerre csinálni! Hitelre ment minden, most már azunk sincs. Ezért vagyunk nagy bajban.

Liza | 2009. április 6. | 15:32:11

..és vajon azt is eredménynek kell tekinteni, hogy a nagyberuházásoknál az alvállalkozók nincsenek kifizetve? Akkor most milyen eredményekről is beszélünk? Országos napilapban illene konkrétumokkal alátámasztani 1-1 kijelentést.

Liza | 2009. április 6. | 15:29:57

1. " szélsőjobboldal döbbenetes mozgósítási képessége"= vagy egyszerűen azért mert a kormány hagyta, hogy ténykedjenek, hiszen az is visz el szavazatokat a FIDESZ-től....- ma már egyre többen úgy gondolják, hogy a szélsőjobbot az mszp pénzeli
2. " rendőrség felkészületlensége" = és programozott inaktivitása, amikor a szomszéd utcában várták, hogy a balhé kinője magát valamint az is a véletlen műve volt, hogy a football huligánokat összemosták a békés tűntetőkkel..
3. "Sólyom László agresszivitása" = mert 2009-ben már az is baj a baloldalon, hogy van egy hiteles ember, akit nem lehet Árpi bácsi módjára rángatni
4. " Amit sikerült elérnie a Fidesznek (jelesül a kormányprogram hiteltelenítését), az fordítva nem működött": 2002-ben és 2006-ban még működött és bele is rokkant az ország
5. "a kommunikációs hibát, amire az elemzők (pl. Tettamanti Iván) már az 1998-as vereség után is felhívták a párt szakembereinek figyelmét. Az MSZP képtelen volt makrogazdasági mutatókkal alátámasztott gazdasági és látványos fejlesztési sikereihez olyan szimbolikus többlettartalmat rendelni " = ha az emberek mindenhol a pusztulással (gazdaság, eü, oktatás, vidék) szembesülnek, akkor a kormány cseszheti a tartalom nélküli kommunikációt Már az mszp szavazók is rájöttek, hogy a propaganda üres szólamokkal tömi az emberek agyát és pr kormányzás folyik.
6. " Az MSZP hiába állította szembe a kormányzati pozícióban elért eredményeit a Fidesz programjának hiányával, ez kevés volt ahhoz, hogy a társadalom nagy része számára érzelmileg is elfogadható jövőképet tudjon felmutatni." = gondoljunk csak az ebrd kölcsönökből felépített autópályákra, miközben az emberek úgy tudták, hogy az adójukból mennek a milliárdok. És azt is nehéz a nagy jólét számlájára írni, hogy miért látnak napról napra több hajléktalant a budapestiek és miért hemzseg a város őrültektől a Lipót bezárása óta.

Ezért gondolom, hogy a cikk megrekedt az 50-es éveknél.

tlasi | 2009. április 6. | 12:42:12

Korrekt,pontos a cikk,nehéz vele vitatkozni,úgy,hogy valaki tényekkel is alá tudná támasztani. Persze ezt lehet érzelmi alapon is vitatni.

walsz | 2009. április 6. | 11:46:42


"A Fidesz sikeresen állította kommunikációja középpontjába az egészségügynek mint a mindenki számára alanyi jogon és ingyenesen járó állami szolgáltatásnak az ügyét."
Köztudott, hogy az egészségügy az össznépi korrupció tipikus tükrözödése.
Az egészségügy mint szervezet ugy ahogy van korszerütlen, és korszerütlenül is müködik.
Nincs megoldva az üzemeltetési költségek, hálapénz, protekció, vezetö orvosok közpénzeken való betegelllátása saját haszonra. Nekik érdekük az, hogy minden maradjon a régiben. Vagyis nekik nem a beteg mint ember, hanem beteg mint gazdasági, anyagi forrás jön számításba. Nyilvánvaló ezen kell- kellene - változni. De láttuk amint erre való törekvés tapasztalható, a föorvosok vezetö orvosok Orvosi Kamarája rögtön ellenáll, hiszen a saját érdekük – a havi 2-3 millió adózatlan jövedelem – nagyobb motiváció, mint a betegek ellátása.
Természetesen az EÜ átalakitásához olyan alapvetö dolgok is járulnak, mint a mentö szolgálat müködésének átszervezése, a társadalombiztosítás kérdése a kórházak ügye.
A kormánynak erre nem volt semmilyen kommunikációja.
De meg szeretném jegyezni, hogy az SZDSZ szempontjából a föhangsuly a betegbiztositási pénztárakra terelödött, vagyis a több pénztárak létesitése – most mindegy milyen pénzekböl – mert a szadesznek ez jelenthette volna a közpénzek lenyulását.
Minden maardt a régiben, az egészségügyi szemlélet Magyarroszágon még mindig 100 ével ezelötti.

walsz | 2009. április 6. | 11:29:48

Az elemzés jó, pontosan állapítja meg a problémák körét.
Ezt irják a szerzök:
"A Fidesz sikeresen állította kommunikációja középpontjába az egészségügynek mint a mindenki számára alanyi jogon és ingyenesen járó állami szolgáltatásnak az ügyét."

Ez a mondat az egyik legnagyobb problémát takarja.
A Fidesz vezetöjét semmi nem hajtja csak egy, a mindenáron hatalomra kerülés. A Fidesznek soha sem az volt a célja, hogy az országnak jó legyen benne a "zembereknek" hanem az, hogy az ország csak annyira legyen stabil - gazdaságilag - hogy a Fidesz uralmat biztosithassa. Fidesz egy autoriter tekintélyelvű párt. Ezt a tekintélyt valósitja meg a kormányra kerülése során is.
a Fidesz nemcsak egy politikai párt, hanem egy gazdasági szervezet is. Politikai gazdasági szervezet, melynek tevékenysége abban merül ki, hogy a közpénzeket konvertálja magán vagyonokká, és ehhez csak a hatalom révén juthat hozzá.
A Fidesz mint szuverén gazdasági szereplő megteremtette a saját médiáját is, hogy saját magának kedvező sajtót csinálhasson. Propaganda sajtót, mely elsösorban a hívek érzelmi beállitottságára alapozza tevékenységét, miközben erösen dolgozik azon, hogy a hívek érzelme ne lankadjon semmit.
Ahogy láthattuk, olvashattuk a Fidesz mint a politikai hatalom állapítja meg a szabályokat úgy, hogy a törvény alárendelődik a hatalmuknak, ezért aztán a szabályokat könnyedén át tudja alakítani saját maga javára, mível ök tartják kezükben a hatalmat. Orbán törekvése a Közt. Elnöki poszt egy pártja révén erösen markában tartott fideszses kormányfövel.

Ezt nem ismerték fel sem a szocik sem az SZDSZ.
A Fidesz pedig minden esetben valótlan dolgok megszínesitésével tulajdonképp a butaság mint szövetségesse állandón a - végsösoron - a magyar nép ellen "csinálta, csinálja" politikáját.

Ennyi.

Liza | 2009. április 6. | 10:32:54

Ez a cikk kb. 60 év lemaradás. Mintha egy 50-es évekbeli cikket modernizáltak volna mai szófordulatokkal. Jó eséllyel be fog kerülni egy történelmi szemelvénygyűjteménybe. Kár, hogykimaradtak belőle ilyen szavak, hogy reakciós, népnyúzók, imperialisták...:-)))

HIRDETÉS

Marabu

A kísérlet - legalábbis átmeneti - bukásának okait vizsgálva három tényezőt látunk döntőnek. Először is a reform folyamatának hiányos tervezését és ezzel szoros összefüggésben az őszödi beszéd terhét, másodsorban az előző tényezővel magyarázható 2007-es reformbukdácsolást, harmadrészt pedig a Fidesz rendkívül felelőtlen és gátlástalan, de professzionális agresszivitását.

Az elmúlt három évben számtalan taktikai és kommunikációs váltásra került sor, de három szakaszt világosan el lehet különíteni. Az első a választások utáni nyárra korlátozódott, s lényegében előkészítő szakasznak, a kormány kitalálásának nevezhetnénk. Ezt drasztikusan megtörték az őszödi beszéd nyomán kitört utcai harcok 2006. szeptember 18. és november 4. között. A forró ősz a rendszerellenes szélsőjobboldal döbbenetes mozgósítási képessége és a rendőrség felkészületlensége mellett a Fidesz és Sólyom László agresszivitása, illetve elfogult moralizálása miatt nőtte ki magát a magyar politikai rendszer példátlan válságává.

Az MSZP azonban szavazóinak döntő többségét nem 2006 végén, hanem 2007-ben vesztette el. A reformok végrehajtásából hiányzott az innovatív és rugalmas kompromisszumkészség, a kormány egyre inkább egy elidegenedett establishment képét mutatta. A kabinet elmulasztotta hangsúlyozni a meghozott intézkedések rövid és hosszabb távú szociálpolitikai hatásait. A választópolgárok számára úgy tűnhetett, hogy az egészségügy átalakítása csupán piacosítást jelent, ami a társadalom további kettészakadásához vezet. Ez pedig azt az érzetet keltette, hogy a legnagyobb kormányzó párt érzéketlen az alsó rétegek problémái iránt, és a reformok elsősorban a tehetősebbek érdekeit szolgálják. A Fidesz sikeresen állította kommunikációja középpontjába az egészségügynek mint a mindenki számára alanyi jogon és ingyenesen járó állami szolgáltatásnak az ügyét. A további átalakítások és megszorítások kormányzati lebegtetése igazolni látszott a szociális megvonásokkal riogató ellenzéki párt retorikáját. A Fidesz - a jóléti juttatások védelmezőjeként fellépve - defenzívába szorította a magát baloldalinak valló kormányzatot, a kabinet pedig képtelen volt olyan jövőkép felvázolására, amelyben a jelenlegi megszorítások a gazdaság majdani prosperitásában nyerik el értelmüket. Ez magyarázhatja a népszavazáson elszenvedett súlyos vereséget, ami legitimálta az ellenzék reformellenes politikáját, a kormányfő személyéhez pedig a cselekvésképtelenség látszatát rendelte.

HIRDETÉS

Amit sikerült elérnie a Fidesznek (jelesül a kormányprogram hiteltelenítését), az fordítva nem működött. A kormánypárt hiába hangsúlyozta, hogy ellenfelének nincs kidolgozott, deklarált, a társadalommal és a gazdaság szereplőivel egyeztetett programja, a szavazókban inkább ellenérzést szült, hogy a kormány önmagát mint az egyetlen lehetséges kormányzati alternatívát tünteti fel. (A helyzet iróniája, hogy közben az ellenzék is folyvást a programot kérte számon a kormányon.)

Itt kell megemlíteni azt a kommunikációs hibát, amire az elemzők (pl. Tettamanti Iván) már az 1998-as vereség után is felhívták a párt szakembereinek figyelmét. Az MSZP képtelen volt makrogazdasági mutatókkal alátámasztott gazdasági és látványos fejlesztési sikereihez olyan szimbolikus többlettartalmat rendelni, amitől az elért eredményeket a szavazópolgárok széles rétege a magáénak érezhetné, illetve a párthoz kötné. Ennek következménye lehetett, hogy az életszínvonal emelkedése ellenére egyre többen adtak hitelt a Fidesz válságretorikájának, noha az legtöbbször nem valós tényeken alapult. A legnagyobb ellenzéki párt reformellenességét a társadalom jelentős része érzelmi alapon fogadta el, míg a kormányzat sikereit - ugyanilyen alapon - elutasította.

Ennek okát abban látjuk, hogy a kormányfő, miután a pártelnökséget is sikerült elnyernie, olyan kettős szorításba került, amiben a kabinet sikereit nem tudta hitelesen megjeleníteni. Miniszterelnökként szüksége volt rá, hogy pártja támogatását maga mögött tudja, ugyanakkor az MSZP szélesebb rétegeivel a kormányzati döntéseket nem minden esetben tudta elfogadtatni. A belső kritikák főként a szociális érzékenységet kérték számon. Ahhoz, hogy belső támogatását meg tudja őrizni, a kormányfőnek szakítania kellett a következetes reformpolitikát hirdető SZDSZ-szel. Az elpártolt szavazók szimpátiáját viszont ezzel sem sikerült visszaszereznie. A kormányfői-pártelnöki támogatás fejében megkötött kompromisszumok pedig olyan kényszerpályás politizálást eredményeztek, melyre hivatkozva a Fidesz könynyűszerrel kikezdhette a miniszterelnök hitelét. Gyurcsány azzal, hogy látszólag visszalépett a reformok következetes végigvitelétől, olyan politikusként tűnt föl, aki saját intézkedéseinek társadalompolitikai következményeitől is megriad. Erre a képre a Fidesz kommunikációs gépezete sikeresen erősített rá, ami a miniszterelnök számára lehetetlenné tette, hogy kormányának programját hitelesen és konzekvensen képviselje.

2008 elején az MSZP és kormánya újabb komoly politikai hibát vétett a jellegtelen látszatkampánnyal. Ahelyett, hogy a baloldal létalapját és Magyarország-paradigmáját elszántan védelmezte volna, a kampánystábban végsőkig bízó vezetés muníció és érvek nélkül hagyta a 2006-os virágkor után gyorsan szétzuhanó pártszervezetet. A pártszervezet irányítását nem lehetett megoldani a kormányzati központból. Egy szervezetnek önálló életre van szüksége.

Gyurcsány későn, csak egy évvel később észlelte, hogy magára hagyott pártja fokozatosan cselekvőképtelenné vált. 2008 áprilisában tehát elkezdődött a harmadik szakasz, amelyben a reformok csak a háttérben folytak, s egyre több energiát emésztett fel a kormányzás matematikai képességének biztosítása, s a párton belüli "vonalak" kordában tartása.

Ez a szakasz ért véget 2009. március 21-én Gyurcsány lemondásával.

Összefoglalva: a kabinet nem találta meg a sikeres ellenzéki kommunikáció ellenszerét, aminek oka többek között a társadalompolitikai feszültségekkel járó reformok következetlen képviselete volt. Az MSZP hiába állította szembe a kormányzati pozícióban elért eredményeit a Fidesz programjának hiányával, ez kevés volt ahhoz, hogy a társadalom nagy része számára érzelmileg is elfogadható jövőképet tudjon felmutatni. Utólag pedig úgy tűnik, hogy mindez szükséges előfeltétele annak, hogy a választópolgárok egy pártot adekvát kormányzati erőként fogadjanak el.

A szerzők politológusok, a Generáció 2020 munkatársai

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    9 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS