Igazságügyi szakértőként dolgozom, egyéni vállalkozóként evakörben, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenységet folytatóként adózom. Többek között egészségügyi hozzájárulást is fizetnem kell. Még mielőtt görbe szemmel néznének rám, elmondom, hogy nem veszem el a fiatalok elől a munkát, mert ez olyan hálátlan mesterség, hogy e feladatra lasszóval kell fogniuk a bíróságoknak a szakembereket, és ez többnyire csak az idősebbek közül sikerül. Az egészségügyi hozzájárulás eddig a bevétel 0,09 százaléka volt, ami tavalytól nagyot nőtt, havonta 4350 forint lett, idén pedig 4500. Ezt a terhet csak büntetésnek lehet felfogni, mert ha nem dolgoznék nyugdíjasként, teljes jogon kapnám az egészségügyi ellátást, de mert dolgozni merészelek, e jogomat elvesztem, és csak a hozzájárulás megfizetése árán kapom viszsza. És ez a "büntetés" évről évre még nő is. Hol itt az adózás igazságosabbá tételének a szempontja?

Zsiros Imre

építészmérnök, Szombathely

Én is azok közé a nyugdíjasok közé tartozom, akiktől a "szociálisan érzékeny" kormány elvette a 13. havi
nyugdíjat. Hatvanévesen, negyven és fél éves munkaviszonnyal, kétoldali csípőprotézis-műtét miatt kényszerültem nyugállományba. Bizonyára vannak még jó páran, akik nem jókedvükben vagy kényelemből választották ezt a lehetőséget. Igazságtalan, sőt diszkriminatív azért büntetni minket, mert önhibánkon
kívül nem tudtunk 62 éves korunkig dolgozni.

Milassin Lóránd

Budapest

Navracsics Tibor szerint az új kormányfő illegitim, mert nem választásokon nyeri el e pozíciót. Tudjuk azonban, hogy a szavazáskor parlamentet választunk és nem miniszterelnököt. Ha nem így lenne, a konstruktív bizalmatlansági indítvány "illegitim" lenne, hiszen éppen az a lényege, hogy a meglévő, megválasztott parlament hajtja végre a cserét, új választás nélkül. A választás nélküli miniszterelnök-csere nem nevezhető antidemokratikusnak, és megszokott a nyugati demokráciákban is (gondoljunk például a sokszoros olasz miniszterelnök-cserére, a Blair-Brown-váltásra, korábbi német példákra; nem is beszélve arról, hogy 15 éve Boross Pétert sem a nép választotta Antall halála után). Tehát vagy az a helyzet, hogy a jogász Navracsics nem tudja a jogot, vagy az, hogy félrevezeti a népet, vagyis: Navracsics hazudik.

Török Miklós

Budapest

A demokrácia nevében Sólyom László az előre hozott választások mellett agitált. Megáll az eszem! Ennyire elhomályosította józan eszét a pártszimpátia?

1. A parlamenti demokráciákban nem miniszterelnököt, hanem parlamentet választunk.

2. A parlamenti demokráciákban megszokott dolog a ciklus közbeni miniszterelnök-váltás (gondoljunk a Blair-Brown-váltásra vagy a számos olasz miniszterelnök-cserére). Csak a Medgyessy-Gyurcsány-cserénél találta ki a jobboldal, hogy ez nem törvényes, mert a választáson nem Gyurcsányt szerepeltette a győztes párt.

3. A parlamenti demokráciákban a köztársasági elnök nem lehet pártérdekek szószólója.

Kovács Pál

Cegléd

Nagyon szemléletes, érvelő írás Bod Tamásé (Kiegészítések a sajtószabadság dolgában, március 19.). Az én kiegészítésem csak annyi lenne, hogy éppen a helyi lapoknak kellene pártmenteseknek, az országos klikkektől szabadoknak lenniük, hiszen a demokrácia (illetve annak hiánya) a közelünkben nyilvánul meg leginkább, s a jó közérzet azzal érhető el legkönnyebben, ha úgy érezzük, a saját dolgainkat mi tartjuk kézben. A megyei lapok kiadói felosztották maguk között Magyarországot, nehogy véletlenül valahol megjelenjék a konkurencia. De nem jobb a helyzet Budapesten sem, ahol a kerületi önkormányzatok a kommunizmus legsötétebb éveire emlékeztető újságokat jelentetnek meg. Rákosi unokája nem jelent meg akkor a lapokban, de Rogán Antal V. kerületi polgármester kisfiának fotója betölti a kerület City néven megjelenő újságjának címoldalát, és akkor még a papa belül is jó néhányszor előfordul.

Kertes Attila

Budapest