lelkiismeret | 2009. március 14. | 09:14:22

"Erdekes, hogyan lesz a demokratikus ellenzek vezetojebol, az emberbol, aki 30 even keresztul nem kaphatott rendes allast a kommunizmus alatt, elvtars."

Csúnya dolog hazudni. A szocializmusban mindenkinek volt rendes állása, aki akart dolgozni. Aki viszont nem akart, azt KMK-ért vitték baracskára. Nagyon helyesen.

Másrészt, aki nem szeret egy rendszert, zsíros vezető állásra ne fájjon benne a foga.

Dr Photon | 2009. március 11. | 10:50:06

Kedves Jo Gabor! Koszonom a turelmet. Mivel Medve1942 irta, hogy 70 eves, kicsit bizonytalanul, de Ont is hasonloan idosnek vettem. En 40 eves vagyok.
Valoban azt eroltetteem, hogy minden kerdest targyaljuk a termeszettudomany eszkozeivel, ahogy On azt a nezetet hajtogatja, a nemzetkozi gyakorlatra hivatkozva, hogy mas is van. Szamomra ez a metafizika gyakorlati, tapasztalati igazolasa, s mint ilyen, anyagelvu ember szamara hajmereszto. Ha azt allitjuk, hogy az ember az anyag evoluciojanak termeke, akkor szerintem semmifele metafizika nincs. Peldaul a magatartastudomany is, a nemzetkozi gyakorlattal osszhangban, azt allitja, hogy minden emberi jelenseg anyagi eredetu. Ha meg azt allitjuk, hogy az ember nem az evolucio termeke valamilyen vallasra kell alapoznunk. Ezen a ponton kerestem Onnel a kenyertorest, de sehogy nem tudtam szinvallasra kesztetni, hogy ha mar metafizikat vall, akkor pontosabban miben is all az, milyen vallasban. Nyilvan, azzal a cellal, hogy akkor a vallasrol vitatkozzunk. De belatom, hogy mar eddig is tul sok helyet foglaltam itt el a nem teljesen temaba vago bejegyzeseimmel. Megegyszer koszonom az On es a tobbi olvaso turelmet!

JoGabor | 2009. március 10. | 12:11:43

Kedves DrPhoton, csak egyvalamiben értek egyet Önnel: hogy fundamentális köztünk az ellentét. Én legutóbb elköszöntem, most mégis kénytelen vagyok még egy kicsit untatni a többieket.
Már írtam Önnek többször, hogy a nemzetközi gyakorlat különbséget tesz “science” és “arts” között, Ön mégis következetesen az első módszertanát erőlteti rá a nyilvánvalóan második körbe tartozó tárgyakra: az eredmény egyenesen hajmeresztő (számomra legalábbis).
Elismerésre méltó, ahogyan Ön igyekszik tájékozódni az “arts” diszciplínáiból, ám láthatóan egy-egy művet kiragadva, csak felületesen megismerve, Voltaire-től Max Weberig. Ez még nem volna baj, sőt(!), de Ön ezután ex chatedra kijelent történelemről, nemzetről, és főként nemzetkarakterológiáról. Na, ez utóbbit nem kéne tegye, mert amiket mond…. (JézusMária!)
Jó, idegenkedik Hamvastól (itt: Az öt géniusztól). Általában azt tapasztalom, akit 35-40 éves koráig nem “érint meg”, azt már nem is fogja. De a megalapozott véleményéhez azért kellene sokmindenki más is, mondjuk Szabó Dezsőtől Németh Lászlóig, Illyés Gyulától Bibó Istvánig (főleg Bibó!). De legalább olvassa el Hankiss vonatkozó cikkét, “Farkasok a Kánaánban”, itt : http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/116/1/8/
Jót derültem a generációs ellentétekre vonatkozó eszmefuttatásán. Igen, legyintettek már rám ambiciózus ’30-asok: begyepesedett agyú vén trotty, biztos már a slicce is foltos. (56 vagyok.)
Aki medve1942 kommentjeiből kirajzolódik, számomra tiszteletre méltó, ám korántsem biztos, hogy minden részletben egyetértene velem, ahogyan talán én sem vele.
Szép napot!

Dr Photon | 2009. március 10. | 09:10:38

Tisztelt Jo Gabor Ur es Medve 1942!

Eloszor is sokadszor ismetlem magam: fundmentalis koztunk az ellentet, kedves Jo Gabor, filozofiai szempontbol. On lelket emleget, en pedig anyagelvuseget es az anyagelvuseg alapjan az anyag onszervezodesere alapozott jelensegeket, koztunk az emberi jelenseget. Onnek, ha kovetkezetes, tagadnia kell az evoluciot, hiszen az evolucio pontosan azt allitja, hogy az ember az anyag onszervezodesenek a termeke. Nem tudom, hogy ezzel szembesult-e mar, vagy csak ugy elfogadja egyutt mindkettot, az evoluciot is, meg a lelket/vallast is. Kovetkezetes logika egyiket vagy masikat kizarja. A problema gyokere az, hogy On talan mar meg sem ertheti, hogyan lehet olyan mertekben onszervezodo az anyag, hogy az emberi jeelenseg, a maga erzelemvilagaval, osszetettsegevel megis megjelenjen benne. Ennek megertesehez kulcsfontossagu volna az emberi gondolkodas, donteshozas folyamatainak az elemzese. Az erre szolalo tudomanyok kozul a mesterseges intelligencia kutatasat emelnem ki, bevezetonek a wikipedian olvashat rola eppen eleg gondolatebreszto anyagot.

Tovabbra sem valaszoltak azzal kapcsolatban, hogy a tortenelem amellett tesz tanubizonysagot, hogy multietnikus tarsadalmak szetesesre vannak itelve. Ugy erzem, ignoraljak az ezzel kapcsolatos felsorolasomat.

Oriasi generacios kulonbsegek valasztanak el bennunket akar a filozofiarol valo gondolkodasban is. Szinte remenytelen, hogy megertsuk egymast. De, talan az volna, de idosebb emberek jobban ragaszkodnak a kialakitott vilagnezetukhoz, mint fiatalabbak. Itt nem egyszeru logikai vitarol van szo, hanem az elet vezerlo elveirol, amiket idos korban az emberek nagyon ritkan hajlandoak megvaltoztatni. Igy minden eziranyu erofeszitesem hiabavalo. Szamomra az onok velemenye inkabb egy idos ember hitet jelenti, mint olyasfajta igazsagot, ami emberi erzelmektol fuggetlenul objektiv es univerzalis.

Nem csak a magyarsag nem tudta kezelni a jovevenykerdest, hanem pl a nemetek sem. Legalabbis a zsidosaggal kapcsolatban. Mas nepeket persze szepen asszimilaltak, peldaul a poroszokat, teljesen (eredetileg nem german balti nep voltak). Vagy egy csomo szlavot. Vagy nezzuk a franciakat. Toleraljak a baszkokat? Az elzaszi nemeteket? Toleraltak a bretonokat? Vagy az oroszok hogyan toleraltak a koztuk elo zsidokat? Sok kellemetlen emlek van rola. Teljesen teves a magyarsagra azt fogni, hogy valami termeszetellenes idegengyulolet volna benne. A kozepkor soran sehol Europaban nem elveztek a zsidok olyan jogokat, mint a Magyar Kiralysag teruleten. Mashol, az egyik orszagbol a masikba kergettek oket, a spanyoloktol a franciakon es nemeteken at az angolokig. A 'bunkozassal' kapcsolatban nem szemelyeskedo akartam lenni, inkabb csak arra hivnam fel a figyelmet, hogy fajgyulolo termeszetet fogni a magyarokra, amikor mas nemzetek legalabb ennyire vagy meg sokkal jobban azok voltak, nem lehet. A nemetek a zsidosag kiveteleevel minden utjukba eso nemzetet konyortelenul asszimilaltak. Az oroszoknal Gogoltol kezdve Dosztojevszkijen es Tolsztojon at Szolzsenyicinig divat volt az antiszemitizmus. Teljesen felesleges azt allitani, hogy mi ebbol a szempontbol kulonlegesen idegenellenesek lennenk. Sot, nemzetkozi osszehasonlitasban inkabb turelmesek voltunk tortenelmunk soran. Turelemnek olyan neppel szemben van helye, amelyik igyekszik asszimilalodni. Amelyik nep a maga identitasanak a megorzesere torekszi, annak orszagot kell adni, olyan helyen, ahol a nepsuruseg kisebb, mint nalunk (pl Kanadaban). Igy lesz beke es meltanyossag. Realis veszelye van annak, hogy hogy a ciganysag nepszaporulata reven, a magyar nemzet gyengeseget kihasznalva nalunk alapitson orszagot. Ez a magyar nemzet veget jelentene. Hasonlo persze Romaniaban is elkepzelheto, mert ott is oriasi es szapora a ciganysag. vagy Nyugat Europaban, a bevandorlo egykori gyarmati nepesseg. Igen valoszinutlen, hogy a tobbsegi nemzetek hagynak ezt a keveredest, amit Onok beleegyezoleg mint nemzethalalokat nyugtaznanak. Mit szolnanak onok ahhoz, ha valaki ugyanezet mondjuk a zsido nemzettel kapcsolatban mondana. Ott is sokkal szaporabb az arab. Csak eppen a zsido nacionalistak megvedik a sajat erdekeiket. Azt mondom, roluk vegyen peldat minden mas nemzet! Onok miert ajanljak a nemzethalalalokat Europanak es masoknak meg nem? Uraim, itt mar reg nem logikarol van szo, attol tartok, ahogy feljebb is emlitettem. Egyoldalu onzesekrol. Amugy persze, kellemetlen ezeket a kerdeseket feszegetni, de jobb oket feszegetni, mint hagyni tovabb elmergesedni. Felolem tancsolhatott Szt Istvan amit akart az idegenekkel kapcsolatban, azt mar sose tudjuk meg, hogyan is szuleettek az intelmei. Inkabb hallgatok a sajat jozan eszemre, mint Szt Pistara, vagy a joistenre, vagy barkire. Es ezt tanacsolom mindenkinek. Kozvetlen demokraciat, hogy az europai nemzetek megvedhessek az identitasukat, a politikat inflitralo nemzetellenes lobbiktol! Ami meg a szamolast/szamitast illeti, hogy ki mit termel, azt megmondja a sajat szakmaja itelete, az ocsu a buzatol eleg gyorsan el szokott valni. A termeszettudomanyokban legalabbis. Heltai Jenovel kapcsolatban: Nemetorszagban volt ugy tudom a cionizmus tamogatottsaga a legalacsonyabb a masodik vilaghaboru elott. A beolvadas/kivandorlas kerdeset illetoen nekem tetszik, amit Arthur Koestler mond, aki velem egyezo velemenyen van abban, hogy azt tamogatja, hogy minden nemzet eljen kulon orszagban, vagy olvadjon be a befogado orszagba. Bizonyara tudjak, hogy o magyar szarmazasu zsido volt, Nobel-dijas iro. Semmi problemam a szarmazassal azon tul, ha beolvad valaki, kulturalisan es hazasodas szempontjabol is. Egy zsido termeszettudos ismerosom mondta, hogy o kulonbseget tesz zsido vallasu magyar es izraelita kozott. Az elobbi magyar nemzetisegu, csak vallasilag zsido, az utobbi nemzetiseget es vallasat tekintve is zsido. Bar igy lenne. A kazarok eseteben talan igy volt valaha. De ok eltuntek, beolvadtak es magyarok lettek. Etnikailag sose voltak zsidok. Sajnos a zsido vallas, ugy erzem, implicite nemzeti jellegu. Hasonloan pl a zoroaszterianizmushoz. Nem, vagy elenyeszon kis mertekben prozelital. Igy nem multietnikus vallas, mint a tobbi monoteizmus. Amugy, ajanlom az Onok figyelmebe is a Der Spiegelben talan 2 eve megjelent Dossier-t a monoteizmusok torteneterol. Nagyon erdekes, ahogy az egyiptomi Aton kultusz es a perzsa birodalomban elterjedt zroroaszterianuzmus hatasat bemutatja a zsido vallas kesobbi formajanak a kifejlodesere, az egykori zsido politeizmusbol kiindulva, ahol Jahwe meg valamilyen sinai felszigeti vihar-isten volt, felesege is volt, egy Ashera nevu termekenyseg isten, meg a pantheoni zeuszi helyet betolto El. Ezt allitolag regeszeti leletek is alatamasztjak, ugymint szobrocsakak ezekrol az istensegekrol. Szoval, tele van a monoteizmus gyokere emberi kitalaciokkal, kulturalis kolcsonhatasaokkal. Hosszan lehetne ezt meg targyalni az emlitett Spiegel Dossier alapjan, pl. De mivel a zsido vallas sosem akart a nemzeti kereteken tul terjeszkedni, nem is kovetelheto rajta univerzalizmus. Na, most mar messzire kalandoztam a tematol. Az, hogy egy nep szamara az identitastudata mennyire fontos, a zsidosag peldaja jol mutatja. Es legalabb annyira fontos a magyarok szamara is. Es amennyire fontos a 2000 eve elvesztett hazat visszafoglalni Izrael szamara, ugyanolyan fontos azt megtartani a magyarsag szamara. Teljesen felesleges mellebeszelni ebben az ugyben, meg nemzet- es kultura-halalokat kivanni Europanak, mas nemzeteknek meg nem.

bo-56 | 2009. március 9. | 23:48:55

És leginkább kettős mérce, sőt ordító képmutatás, hogy azok mondják dologtalannak a cigányokat, akik rendes munkára fel nem vennék őket dolgozni (de feketén azért dolgoztatják őket, ha úgy adódik).

Ezt csak az a felelőtlen "feledékenység" múlja túl, amely már az Antall-kormánytól kezdődően és azóta folymatosan, úgy hagyta szétszéledni az addig 85%-os férfi és kétharmados női foglalkoztatottságú cigányságot a leépülő üzemekből (sok nem roma képzetlen társukkal egyetemben), hogy kísérletet sem tett a hiányzó iskolázottságuk pótlására, hanem jó alaposan lerövidítette a velük való foglalkozás idejét, hogy a munkanélküli mutatókat és a munkaügyi alapok egyensúlyát ne rontsák.

bo-56 | 2009. március 9. | 23:33:55

... hogy a bűneiért NE ki-ki maga felelne...

bo-56 | 2009. március 9. | 23:32:33

Kettős mérce az, ahogyan az erre specializálódott propagandagépezet minden egyes ténylegesen vagy csak saját regéiben cigányok által elkövetett bűnesetet saját cigánybűnözési teoriája hirdetésére használ fel, míg természetesen eszébe sem jut más esetben a nacionálét a bűnözéshez kötni. (Nem a körözési anagokról beszélek és nem valós, minden körülményt és tényezőt gondosan felmérő kutatásokról).

Kettős mérce, ahogyan a cigányság körében meglévő bűnözés megoldását a cigány közösségtől vagy értelmiségtől várnák el egyesk, holott máa esetben fel sem merül, hoy a bűneiért ki-ki maga felel és nem a közössége.

Kettős mérce, ahogy a cigányságot tételezik önmagában probklémának és olyan "jóindulatú, civilizatórikus" javaslatokat tesznek ennek megoldására (persze mindig a demokráciára, emberi jogokra való hangos és képmutató hivatkozással), melyeket, ha a javaslattevőről magáról lenne szó - teljesen érthetően és joggal - a legnagyobb felháborodással utasítana el emberi méltóságára, szabadságára, jogaira való hivatkozással.

bo-56 | 2009. március 9. | 22:59:29

Kérném szépen, vízöntő 60, akkor mondja, hogy kettős mércét alkalmazunk, ha majd a Magyar Gárda vietnamibűnözésről (hm, hogy is mondjam?) regélne és a parlagfűirtást demonstratív felvonulásokkal gyakorolná a vietnamiak lakóhelyén, majd ezek után (természetesen ettől teljesen függetlenül, merő egybeesésként) sorra gyujtanák meg vietnamiak lakóházait nagyjából azon az alapon kiválasztva, hogy honnan lehet könnyen, feltünés nélkül lelépni, majd meg is ölnék az égő házból menekülőket és mindezek után nem mondanánk azt, hogy aljas gyűlöletszítás folyik a vietnamiak ellen.

medve1942 | 2009. március 9. | 22:36:04

Lebunkóznám hazámat? Pláne szándékosan? Hetven felé járva elmondhatom, hogy kevés ember jött haza ennyiszer és ilyen boldogan különböző külföldi utakról. Először 1964-ben hullottak bele könnyeim a MALÉV-gépen kapott feketébe. Pedig akkor már jól tudtam németül, elég jól angolul, és átélhettem a negyedórás "celebség" lehetőségeit is.
Azt gondolom viszont, hogy a magyarság hajlamos az önsorsrontásram nagyjából a XIII. századi kun progromok óta. Nem tudta sohasem igazán "kezelni" a jövevénykérdést, pedig Szent István megmondta, hogyan kell gyakorlati szempontból felfogni. Türelemmel és adott esetben szigorral. De NEM kitaszítva. Mondjuk, 1867 után olyan parlamenttel, demokráciával és nemzetpolitikával, hogy az erdélyi románok ne vágyjanak at "irredentára". Ez ugyanis az ő kifejezésük volt eredetileg. Vagy a felvidéki tótok (nem gúnynévnek mondom, ugyanúgy "népet" jelentő ősi szó, mint a teuton) ne érezzék azt, hogy a csehek mégiscsak kevésbé nézik le őket. Heltai Jenő nagybályja, a cionizmus megalapítója azt mondta, cionista propagandát Magyarországon nem érdemes folytatni, mert úgy sincs hatása - de majd a magyarok egy része elintézi. El is intézte - a legutóbbi időkig egyedül Izraelben jelent meg magyar nyelvű napilap, és ezt olvasói el is tartották. Most a cigányok nagyrészét taszítja ki a nem-cigányok 80 %-a, saját jövője alatt vágva a fát. Ez van, ilyenek vagyunk! Nem gonoszok, csak ostobák. És hogy nem tudjuk a matematikát? Számolni se tudunk. Csak a számológépet nyomkodni. Meg a számítógépet. És filozófusaink is kiválóan tudnak tévedni. Lukácstól Hamvasig és vissza.
Nem vagyunk rosszabbak a németeknél, franciáknál. Olyanok vagyunk. Világszínvonalúak. Sajnos...

vízöntő60 | 2009. március 9. | 19:53:12

Nem tudom másnak, vajon másnak is feltűnt?
Az elmúlt héten több hírben is foglalkoztak a "VIETNAMI" maffiával, a "VIETNAMI" kábítószeres csoprtokkal, és egyébb "VIETNAMINAK" nevezett bűnöző egyed elfogásáról.
Nos szeretném megkérdezni, hogy Kis János, Bolgár György és társai, vagy Gusztos Péter akkor merre járt?
Vagy a becsületes, vietnámi emberek önérzetét nem sérti, ha megkülömböztető jelzővel illetik?
Tehát tisztelt jogvédő urak, a maguk mércéje is kettős, hazug és szemforgató, és a véleményeik mögött fellelhető az önös érdek.

JoGabor | 2009. március 9. | 15:00:48

Kedves DrPhoton, attól tartok, megint nagyon messzire keveredtünk Kis János kitűnő írásától. Ha részletesen reagálnék, túlzó mértékben venném igénybe a többiek türelmét, ami nem volna illendő. Csak néhány rövid megjegyzést tennék.
Amikor a topologiai mátrixról beszél, helytelenül a nemzet fogalmát használja etnikumra (pl. a kunokra). A nemzet XIX. századi fogalom.
Szerintem a filozófia egyáltalán nem fulladt bele saját egzakt formanyelvének hiányába, sőt. Én inkább azt látom, bármely tudományterület művelője, egyre előrébb jutva, szükségszerűen eljut a legnagyobb kérdésekig (ez a filozófia), majd onnan is továbblépve a legvégső, csak néhány lételméleti (ontológiai) kérdésig, ami már teológia.
A repülőszimulátorral kommunikáló patkány-agysejtek és a koherens emberi közösség (nemzet) példája nekem rémísztő. (Talán nem értem pontosan.) A patkánysejtek nem önmaguktól kommunikálnak, valaki készteti őket erre, ugye? A nemzet esetében ki lesz, aki az organikus közösséggé válásra késztet? Ha jól értem Önt, a késztető a közvetlen demokrácia rendszere maga. De ez nekem puszta mechanizmus, ami beválhat gépeknél, az informatikában, talán a mesterséges intelligencia esetében – de érzelmekkel-indulatokkal, egyéni, ezért megismételhetetlen személyiséggel bíró, hús-vér emberek esetében….. Ennek az egész írott történelemünk ellentmond. A szuverén embert nem lehet tökéletesen automatizálni. (Ha mégis, akkor abban a világban én nem szeretnék élni.)
Ugyanígy nem osztom, amit az etnikai szeparáció törvényszerűségéről mond. Éppen ellenkezőleg: nem a szeparáció, hanem éppen az etnikai keveredés az, ami egy-egy nép fennmaradását biztosította.
Végül: a magam részéről, osztva egyes tardícionalisták álláspontját, úgy vélem, az emberi társadalom egy nagy történeti ciklusa végére ért. Az újjászületést pedig, ahogy a tavaszt a tél, mindig az elmúlás előzi meg. A befejezést kötik a termőterületek kimerüléséhez (kb. másfél évtizedes CIA anyag), az ivóvízkészlet elfogyásához (Római Klub), környezetszennyezéshez (Budapest Klub), energiaválsághoz (pl. Hetesi Zsolt és kutatócsoportja) – de ahogyan lezajlik, azt egyformán prognosztizálják: zavargások, háborúk. Nincs tehát okom a derűlátásra. De, Szilágyi Ákos találó Titanic-metaforájával élve, táncoljunk, míg tart a zene. Nem kell a világot megváltani, elvan az a maga törvényei szerint. Bővel elég, ha önmagunkat (és legszűkebb privát környezetünket) váltjuk meg, azaz fejlesztjük intellektuálisan és mentálisan. Legalább arra a szintre, hogy legyen elég erőnk majd ellentmondani, amikor derék polgártársaink, az igaz magyarság nevében lincselni indulnak más polgártársainkat. Attól tartok, csak egy lépésnyire vagyunk ettől, verbálisan már működik.

Dr Photon | 2009. március 9. | 12:20:54

Tisztelt Jo Gabor Ur es Medve1942!
Megprobalom sorbavenni a kerdeseiket:

1. A magyar nemzet definicioja:
A.) Azok, akik hozza tartozonak erzik magukat. A legtobb ember szamara nem okoz problemat megvalaszolni ezt a kerdest. Mindenki el tudja mondani melyik nemzethez tartozik. onok szerint nem? Ezzel vegul is a kerdest le is lehetne zarni, de absztraktabbul is megfogalmazhatjuk.
B.) A nemzetfogalom halozatelmeleti megfogalmazasa. Filozofiai korok szamara bizonyara visszatetszo vagyok, hogy a bolcsesz gondolkodas semait a matematika, a fizika es altalaban a termeszettudomanyok fele terelgetem a megjegyzeseimben. Ugyanis meggyozodesem, hogy ez a filozofia joveje, barhogy is agalnak ellene. A tiszta gondolkodas nyelve a matematika, mint nagyjabol Newton ota tudjuk, hivatalosan is. Halozatelmeletben az emberek kozotti kapcsolatokat (pl rokonsagi, nyelvi, kereskedelmi, stb) topologiai matrixokkal irhatjuk le. Pl vegyuk az elsofoku rokonok topologiai matrixat az europai emberi populacioban. Ez egy olyan tablazat lesz, amelynek sorai es oszlopai az egyeneket jelentik, a matrix/tablazat nem-nulla elemei pedig az elso foku rokonsag megletet. Elso ranezesre ez egy bonyolult tablazat tele 1-esekkel es 0-kkal. Un. szimmetrikus permutaciokkal ez a tablazat kozel blokk-diagonalis alakra hozhato. Ez azt jelenti, hogy az egyenek sorrendjet (ami eredetileg onkenyes volt) mind a sorokban, mind az oszlopokban megvaltoztattuk, megpedig azonos modon. A matrix egyes, izolalt nem-nulla blokkjai jelentik a versegi kapcsolatok szerinti nemzetet. A blokok kozotti ‘csatolasok' a nemzetek kozotti vegyes hazassagokat. Ha tortenelmi tavlatban reprezentaljuk ezeket a blokkokat, akkor szepen leirhato az europai populacio nemzetek szerinti csoportositasa es ezen csoportok idobeli fejlodese. Pl lathato, hogy a kun es a magyar nemzet blokkjai a rengeteg vegyes hazassagon keresztul egybeolvadnak, mig mas nemzetek endogamiat fenntartva a sajat identitasukat probaljak megtartani. Csak egy kis izelito abbol, hogy az onok szamara definialhatatlannak tuno dolgokat hogyan lehet matematikai, halozatelmeleti modszerekkel nagyon is egzaktul definialni es annak megfeleloen vilagosan es erthetoen kezelni. En olvasni fogok Hamvasrol, Onok talan probaljanak meg egy kicsit egzaktabb nyelvet keresni/elfogadni a tarsadalmi entitasok es azok dinamikainak leirasara. Velemenyem szerint a filozofiatortenet egesz eddigi folyamata a megfelelo formanyelv keresese koruli bonyodalmak korul zajlott, illetve, -mucsai szellemi felsobbrenduseggel megjegyezve- a megfelelo formanyelv hianyaba fulladt bele, vagy fuldoklott. Az egzakt formanyelv hianya merhetetlen lehetoseget teremt ‘az ertelem terenek tetszoleges torzitasara’, ahogy az itteni elso bejegyzesemben is megjegyeztem, ezt a lehetoseget szepen ki is hasznaltak, elsosorban persze nem aszolut elvonalbeli filozofusok. Mondjuk ugy, a politikaformalasban kozvetlenul erintett masod/harmad/stb-rangu vonal.

2. Ami a Himnuszbol vett onsorsrontasra vonatkozo reszt illeti: Tessek mar megnezni a tobbi europai nemzet tortenelmet. Ott kevesebb volt az onzes, individualizmus, szethuzas? Gondoljunk mar csak pl egy Machiavellire ‘bellum omnia contra omnes’. Teljesen felesleges a magyar sorsban valami eltulzott szethuzast latni, a nyugat pontosan ugyanolyan volt es maig is olyan. Harom evet dolgoztam Nemet- es Franciaorszagban. A szemelyes tapasztalataim ezt mutatjak. Kulonosen a franciak, elkepesztoen szethuzoak, egymassal marakodo hatalmi harcokat folytatok. Ahogy fogalmazni szoktam, a franciak az epiteszethez es az intrikahoz ertenek leginkabb. Magyarorszagon hagyomanya van az omagunk lebunkozasanak, amit esetleg idegenek is szivesen felerositenek. Teljesen feleseges ezt tulzasba vinni. A nyugati peldak bosegesek. Machiavelli ezek kozul csak a jeghegy egyik csucsa. Teljesen felesleges ennek az onlebunkazasnak nagy feneket keriteni es raerositeni, mert a vegen olyan lesz, mint egy onbeteljesito joslat.

3. A magyar nemzet mint organikus kozosseg: mindenki azt mondja, amit megel belole. Az en meglehetosen szeles kozossegemben oriasi a kohezio es ez a kohezio kiterjesztheto a mai magyar tarsadalom nagy reszere is. Ertelmes utmutatassal talan, de magatol is osszeall ez a kohezio. Ahogy emlitettem, egy nehany patkany-agysejtbol allo elegy kepes ertelmes kommunikaciora egy repuleszimulatorral. Hat akkor egy emberi kozsseg hogy ne volna kepes regeneralodni a brutalis szetvertsegbol es ujra koherens nemzette valni? Az termeszetes, hogy a kulso tortenelmi erok altal okozott sokkok zavarokat hoztak letre, de torvenyszeru ezek utan a regeneracio.

4. Ami a nemzetstrategiat illeti: Minek olyasvalami? A nemzetstrategiat nem ‘vezir’-nek kellene meghatarozni, hanem a kozvetlen demokracia rendszeren belul maga a nep hatarozna meg. Termeszetesen, a vezeto szemelyisegek javaslatokat tehetnenek, azokat elmagyarazhatnak, de a dontest a nep hozna meg. Mint mondtam, ha nehanyszor tiz izolalt patkany-idegsejt kepes egy bonyolult szimulacioval ertelmes interakciot letesiteni, mennyivel inkabb kepes lesz a kozvetlen demokracia rendszere a hatekony, organikus fejlodesre. Eleve ez a koncepcio allt, ha nem is tudatosan, a demokracia rendszerenek a kitalalasa mogott. Amugy, a nemzetstrategia alapelemei vitathatatlannak tunnek nekem: A.) hatarokon atnyulo nemzeti kozosseg eltetese, meg- es egybentartasa B.) az elobbihez fuzodo gazdasagi es szomszedsagpolitikai strategia okos megvalasztasa. Ezt csak ugy lehet megvalositani, ha tisztan elvalasztjuk egymastol a magyar nemzetet es a magyar allampolgarokat. Ez utobbi kategoria nyilvanvaloan tobb kulonbozo nemzet tagjait szamolja.

5. A kozos szabalyrendszer kovetesenek a hianya: Ezt mar ezerszer elmondtak a gazdasaggal foglalkozo emberek: Olyan szabalyrendszert eroltettek a magyarsagra, ami megakadalyozza a tulelest. Nem csak most, sokszor a tortenelem folyaman. Nyilvan, az emberek az ilyesmi alol kibujnak. Majd akkor lesznek szabalykovetok, pl korrektul adozok, ha nem elviselhetetlen adokat raknak rajuk. Valoszinunek tartom, barmely mas nemzet tagjai pontosan ugyanigy reagalnanak egy hasonloan ertelmetlen tulterhelo rendszerre. Mivel a rendszer olyan, hogy akadalyozza a kooperaciot, alig lehet mast varni, mint individualis strategiakat. De a rendszervaltozas ota ezen a teren is folyamatos a javulas, a tarsadalom egyre jobban es jobban szervezette valik. Aktualis pelda: egy faluban megszaporodnak a betoresek es egyeb bunesetek. Nem zar ossze az a falusi tarsadalom? Legalabbis etnikai csoportokon belul? Nem szervezi meg a polgarorseget? A magyar tarsadalom velemenyem szerint nagyon szep elorelepest tett az onmaga szervezettsegenek a tekinteteben a rendszervaltozas ota. Nem lehet elvarni, hogy a kommunizmus osszes rombolasa azonnal begyogyuljon. De szerintem egyertelmuen jo iranyba mutat a tarsadalom onszervezodese. Megint csak azt tudom mondani, hogy tul sok az onmagunk lebunkozasaval foglalkozo tanulmany, ami esetenkent jo figyelmeztetes lehet, de borzasztoan nagy mertekben hianyzik a pozitiv gondolkodas alapu hozzaallas a magyar nemzet megujulo-onszervezodesevel kapcsolatban. En a magam kornyezeteben hihetetlenul nagy valtozasokat latok ezen a tereen. Pl csak az, hogy az anyaorszagi es a karpat-medencei magyarsag kapcsolatai hogy fonodnak egyeni es szervezeti szinteken ujra ossze, az valami elkepesztoen jo, minden latszolagos (es gyakran kulso erdekek altal motivalt) megosztas ellenere. Megintcsak azt tudom mondani, hogy a pozitiv gondolkodas/hozzaallas hianya az ertelmiseg bizonyos korei reszerol az, ami gyanusan idegenul rombolo es nem a termeszetes onszervezodes nagyon is gyors folyamatanak a hianyarol van szo.

Ami a szorongast, kepzettseg hianyat es destruktivitast illeti, megintcsak valoszinu kulonbozo korokben mozgunk. A kepzettseg hianyat a muvelodesi miniszteriumok tudatos politikaja idezi elo, akik az igenytelen kozoktatast propagaljak, amerikai modra. Aminek az oka a ciganysag felemelese volna, sajnos a tobbsegi, nagyobb teljesitmenyre kepes diakok hatranyara. Ez abszolut megengedhetetlen! Dobbenetes peldakkal, sajat amerikai tapasztalataim, tudnam illusztralni, hogy mindez hova vezet. Teszteljek Onmagukat: tudjak onok rendezni az a/b=c/d szimbolikus algebrai egyenletet d-re? Altalanos iskolai tananyag volt az en idomben. Az amerikai katonasagnal felveteli tesztek kozott szerepel ez a kerdes a kozkatonak szamara. Aki ezt a kerdest nem tudja megvalaszolni, az legfeljebb harcteri rohamra lehet alkalmas. 28 eves ismerosomet en korrepetaltam belole… A masik, 50 koruli ismerosom, nem tudja, mennyit adjon vissza a penzbol, nekem kell megmondanom neki, mert egyszeru osszeadas-kivonas problema neki, Kulonben ertelmes, olasz felmenokkel rendelkezo az utobbi, az elobbi is olyan feher, hogy feherebb sem kell.

Miert fogjuk a fejetol buzlik a hal jellegu problemakat a nepre? Megintcsak: a pozitiv gondolkodas (talan szandekos, talan negativumokat erolteto) hianya. Megintcsak: tessek mar vegre latni, hogy Nyugat-Europa vagy az USA sokkal melyebbre sullyedt az emlitett tekintetekben es nem azert, mert a tarsadalmak rosszak. Hanem azert, mert olyan vezetoket eroltettek rajuk a demokraciakat kijatszo lobbik, akik a tarsadalmak lezulleszteseben voltak erdekeltek. Nem a tarsadalom hibaja, hanem a hatalmat infiltralo rosszindulatu lobbike. A magyar nemzet nem erdemel lebunkozast azert mert butabb volna, mint az atlag amerikai, vagy akar francia, sot az angolt, vagy a nemetet is megkockaztatnam. Oxfordi proffal es tanutvanyaival vacsoraztam a kozelmultban. Elkepeszto a szakbarbarsag, ami arad beloluk.

Demokracia igenis van, akarmilyen szintu emberi eleggyel, meg akar hihetetlenul heterogennel is. Ahogy mondtam, nehany idegsejbol allo rendszer is kepes ertelmes valaszokra az ot erintoertelmsen strukturalt impulsusokra. Hat meg egy emberi halozat, ha hagyjak a kozvetlen demokracia szabadsagaban onszervezodni, atkos es ostoba megszoritasok (mint pl a szolasszabadsag korlatozasa) helyett. A fejlodes sebesseget a homogenitas szintje persze szabalyozza. Kulonallo etnikumokra/kulturakra mas fejlodesi dinamika kell, eppen ezert el kell oket kuloniteni, lehetoseg szerint.

6. “Még hogy „etnikai törésvonalaktól mentes nemzetállamok”? Ezt meg hogyan? Kitelepítésekkel? Hogy durvább módszerekre ne is gondoljak…”

Nezze Uram, On most megkeruli az altalam felemlegetett peldakat, kvazi nemletezonek tekintve oket. Az etnikai szeparacio magatol is vegbemegy, mint azt a tortenelem szamtalanszor bizonyitotta, a kornyezetunkben legutobb Jugoszlavia szetesesen keresztul, meglehetos brutalitassal. De tessek a Monarchia, a Szovjetunio szethullasara, a baszk, katalan, eszakir, skot, fuggetlensegi torekvesekkel, hutu/tuszi, izraeli/palesztin, szingalez/tamil stb konfliktusokra gondolni. Szerintem a tortenelem nagyon is szepen bizonyitja, hogy az etnikai/kulturalis szeparacio elkerulhetetlen es a nemzetek/kulturak kozotti beke egyetlen lehetosege. Hacsak persze valaki diktatorikus hatalommal nem akarja a nepeket egybeolvasztani. Dehat, ugy tunik, mind a Szovjetunio, mind az USA csodot mondott ebbol a szempontbol… Ha nem kulonulnek el a nepek onmaguktol, bekes uton, akkor majd megteszik brutalisan es elkerulhetetlenul. Es akkor majd gondolkodhatunk azon, hogy nem lett volna-e jobb oket meg idejeben elkuloniteni, hogy brutalis polgarhaborukat megakadalyozzunk. Van epp eleg alacsony nepsurusegu termekeny orszag a vilagon. Pl Kanada. Nem lenne-e jobb ott egy cigany autonom koztarsasagot letrehozni, mint a magyar nemzet es esetleg mas kelet-europai nemzetek tortenelmi elohelyet martalekul hagyni egy olyan kozossegnek, amelyik 20 eve me csak a tarsadalom 3-5%-at kepezte? Persze, magam is latom, hogy naivitas ennyi bolcsesseget es elorelatast felteteleznem amugyis rovidlato politikusainktol, nem csak magyaroktol, hanem a vilag tobbi orszagaban lakoktol. Nem lenne-e jobb a cigany nemzetnek vegre egy sajat orszag, ahol autonom modon kibontakozhatnanak? Mi meg autonom modon folytathatnank a magunk fejlodeset.

A meglehetosen hosszura sikeredett valasz utan, roviden osszefoglalva: semmi jora nem vezet a megoly hitvanynak tuno csurhe nep ‘gondnoksag’ ala helyezese. Kizarolag a szabad onszervezodesre valo lehetoseg megadasa es az ehhez szorosan hozzatartozo
szolasszabadsag az, ami hosszabb tavon bekes es kiegyensulyozott fejlodeshez vezet. Minden mas csak struccpolitika, a problemak szonyeg ala seprese, racionalisan nem indokolhato csodavaras. Elnezest a tul hosszu valaszert es a kis kesesert. Szuperszamitogep ‘etetese’-vel voltam elfoglalva, ezert kesett valaszom.

medve1942 | 2009. március 9. | 08:02:07

Dr. Photon, a magyarság (amit először definiálni kellene, hogy vitatkozzunk róla, de ez más kérdés) ÖSSZETARTÓ NEMZET? Ezt komolyan gondolja valaki? Kéretik Rilke csodás párducverse mellett alkalom adtán Kölcsey Himnuszát is elolvasni. Az egész verset, nem csupán a megzenésített részt. És Kölcsey óta is "hányszor támadt tenfiad, szép hazám, kebledre! S lettél magzatod miatt magzatod hamvvedre!"

JoGabor | 2009. március 8. | 18:44:39

Kedves DrPhoton, egy korábbi hozzászólásából látom, Max Weberig már dicséretesen eljutott, ha megengedi, továbbra is szorgalmaznám a továbblépést Hamvas felé. Az öt géniusz értő olvasása után talán nem írna olyasmiket, amiket írt….
Már írtam, és talán nehéz ezt megemésztenie, de kérem, legyen erős, ám be kellene látnia: magyar nemzet, mint organikus közösség, aminek a nevében Ön beszél, nincsen. Nincsen magyar nemzetstratégia sem. A stratégia kifejezés társadalompolitikai szóhasználatban azokat a gondolati elemeket (célokat) és viselkedési készségeket (módszereket) jelenti, amelyeket a társadalom tagjai (legalábbis többségük) egyértelműen magáénak érez. (Közösek.) Olyannyira, hogy baj (válság) esetén ösztönösen, szinte reflex-szerűen teszik mindazt, ami a közös célokból helyesen következik. Általában így volt (olykor még ma is így van) az egészséges közösségeknél (nemzeteknél), akik válság esetén azt keresik, ami összeköti egyes csoportjaikat és tagjaikat, és együttes erővel igyekeznek túljutni a nehézségeken – nem a különbségeket hangsúlyozzák, sőt, mélyítik, jobbára elfogadhatatlan stílusban, mint a magyar. (Olcsó poén lenne, ha azt mondanám, olvassa el még egyszer az alanti kommenteket….)
Ajánlom figyelmébe Kopp Mária: Magyar lelkiállapot, 2008. (és akkor most nem precíz forrásmegjelöléssel, csak tartalmilag idézek.)
A magyar (többség) szorong, nem túl okos (képzett), eléggé destruktív, és egyáltalán nem együttműködő. Kopp Mária szerint a magyar társadalomra az anómia (a szabálykövetés hiánya) jellemző, a magyarok úgy érzik, hogy a mai világban nem érdemes betartani a szabályokat, a törvényeket, és úgy tartják, ez a boldogulás egyetlen lehetséges módja.
A döntő többség szerint kiszámíthatatlan a (mai magyar) világ, az emberek aljasak, önzők. A legbiztosabb, ha az ember nem bízik senkiben. Ez a nézet a mai magyar társadalomban nagyon elterjedt. A lakosság 85 százaléka úgy érzi, simán megdögölhet az utcán úgy, hogy egyáltalán nem törődnek vele. És hetven százalék fölött van azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy az emberek csak ki akarják használni a másikat, és hogy nincsenek közös értékek, közös célok, nem lehet tervezni a jövőt.
Ezek tények. (Sajnos.) Tisztelettel kérdezem, miféle „nemzetről” beszél itt Ön? Miféle közvetlen demokráciát akar? Ezzel az általános (jellemző) értelmi nívóval? Demokrácia nincsen (mentálisan egészséges, képzett, jómódú, és a köz dolgaival foglalkozni ráérő) demokraták nélkül. (Ezt tapasztaljuk nap mint nap, lassan 20 éve.)
Még hogy „etnikai törésvonalaktól mentes nemzetállamok”? Ezt meg hogyan? Kitelepítésekkel? Hogy durvább módszerekre ne is gondoljak…
Keményen kioktatja walsz-ot, és nem hallja meg, mit mond alább csöndesen Roquentin… (Walsz weberi alapú „közösség-társulás” fogalompárját amúgy olvashatná akár Hamvasnál is: „közösség-kollektíva”).
Mellesleg Kis János írása okos, mértéktartó és kulturált. Igaza van. Lehetne akár érveivel is foglalkozni, nem személyével (és nem is az elnök személyével).

manager2009 | 2009. március 8. | 15:20:46

Renia | 2009. március 7. | 10:54:11
Ölni senkinek se szabad, csak önvédelemből, ha más lehetőség nincs önmaga vagy egy másik ember megvédésére.
Kedves Renia, csap a pontosítás miatt írok:
Az önvédelem nem a támadó megölésére irányulhat, hanem a védelem megvalósítására, tehát a támadó támadásának a megszüntetésére. Ha ezt ölés nélkül megteheti a védekező akkor nyilván nem öl szándékosan ( ő nem egy gyilkos). Ha nagyobb létszámú a támadó csapat akkor viszont nem lehet a védekezőnek hatékonyan elhárítania a támadókat csak akkor, ha biztonságosan harcképtelenné teszi őket, így ilyenkor nagyobb a veszélye az élet kioltásának. (pld. lábon lőni valakit elég nehéz, mert mozog a célpont, míg testet eltalálni sokkal könnyebb, mert nagyobb a célpont.)
Tehát ölni szándékosan még ilyenkor sem szabad, a véletlen esemény viszont bekövetkezhet.

Renia | 2009. március 8. | 12:37:41

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Renia | 2009. március 8. | 12:36:43

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bgabor | 2009. március 8. | 11:50:51

"S valjon mi megint ezen elfogultság oka, mely a közönséget e tárgy körül tökéletes sötétségben tartja? Semmi egyéb, mint országos embereink legnagyobb részének járatlansága a reakciók törvényi körül-mely mint fentebb érintém, felette fájdalmas, s a közönségre nézve kimondhatatlan káros...minden engedékeny s lágy törvény okvetlenül éppen ezen most említett effektust szüli. Tíz bűnöst s gondatlant direkte kímél, ellenben száz ártatlant és szorgalmatost indirekte büntet...rosszat,lágyvelejűt ápoló törvény, midőn e szép társaságnak néhányit tán megmenti, számtalan jót, okost szüntelen büntet, s ez eképp nem az élet elvének, de a rom Istenének állít oltárt". De ezt a korszerűtlen Széchenyi írja, ellentétben mai felvilágosult politikusainkkal, akik az említett lágyvelejűt ápoló törvényt működtetik. Bővebben a Kapu folyóirat: Magyarország gyermekei

Dr Photon | 2009. március 8. | 10:06:28

walsz | 2009. március 7. | 13:51:05

Walsz, a gondolkodasod a holokauszt esemenye korul forog, az hatarozza azt meg, nem tudsz belole kilepni, valahogy ugy, mint Rilke Panther-e a ketrecebol, ami nem csak fizikai, hanem lelki ketrec is. Nem akarom azt mondani, hogy ez egy egeszsegtelen pszichozis, amit mar reg le kellett volna vetkozni. Mert talan nem is pszichozis, hanem valamifele zsarolas a tobbsegi tarsadalom fele. Bocsass meg a kemeny kifejezesert. A tarsadalom kb 85%-at alkoto magyarsag egy osszetarto kozosseg, egy nemzet. Egy masik osszetarto kozosseg, nemzet a ciganysag. Egy harmadik talan a nem asszimilalodott zsidosag, negyedik, otodik, stb a tobbi etnikai kisebbseg. Az allampolgarsag magaban eleg kis kozosseget hoz letre. A gyavasag, hogy nem merjuk kimondani, hogy etnikai toresvonalak menten megosztott a tarsadalom es ehelyett a butasagra meg hasonlokra hivatkozunk, egyszeruen mellebeszeles, mar megbocsass a szoert. Attol, hogy te rank, magyarokra akarod olvasni a butasagot, a nem demokratikus kozosseget, mi teljesen maskepp erzunk. Te folyton vadaskodassal vagy elfoglalva, fokeppen a mult miatt. Mondd, hol a nagyvilagban mukodnek multietnikus tarsadalmak sikeresen? Belgium az EU-kozepen folyton a szethullas hataran van, pedig a flamand es a vallon kozosseg os-europai. Sorolni lehetne meg a peldakat, a Monarchia szethullasatol a Szovjetunio, vagy Jugoszlavia szethullasan keresztul a baszk, katalan, eszakir, skot fuggetlensegi torekvesekig, a hutu/tuszi, izraeli/palesztin, szingalez/tamil stb konfliktusig. A tortenelem vegtelen szamu peldat adott arra, hogy nem lehet multietnikus tarsadalmat buntetlenul egyuttelesre kenyszeriteni. Tudom, amit most irok latszolag nem a szolasszabadsag temajahoz kapcsolodik. De mivel te a multbeli etnikai szerencsetlensegre hivatkoztal (raadasul kulturalisan sokkal de sokkal hasonlobb kozossegek kozott (magyar vs (neolog) zsido) mint pl a magyar vs cigany) kenytelen vagyok kiterni erre a temara. Walsz, rendkivul gusztustalan, hogy te akarod megmondani, rankolvasni, hogy mik vagyunk, milyen kozosseg es mit erezzunk es mit nem. Nem akarok durvabb kifejezest hasznalni. Multietnikus tarsadalmakat elkulonulo orszagokra kell szeparalni, mert egyszeruen semmi jo vege a dolognak nem lesz, mint a tortenelem kismillioszor bizonyotta a legkulonfelebb helyeken. Minden nemzetnek megvan a maga identitasa es orszagot kell hozza adni, hogy a maga szokasai szerint hajthassa vegre a maga szerves, ontorvenyu fejlodeset. Szamtalan sokan megmondtak mar ezt, legutobb talan Samuel Huntington, vagy akar a magyar zsido szarmazasu Arthur Koestler is. Remelem legalabb ot nem fogod lerasszistazni, ha engem viszont igen. Egyszeruen verlazito, hogy megprobalod magad a demokracia fokmerojeve tenni. Milyen alapon? Ki hivott meg teged erre a feladatra? Ki es miert helyezhetne teged vagy barki mast egy kozosseg fole biranak, kiveve az adott tarsadalom tobbseget? Barmennyire is undorodj tole. Mindenaron a magad torvenyei es erdekei alapjan akarsz masokat egyuttelesre kenyszeriteni. Gondolj bele, hogy masoknak, mas kozosegeknek is vannak erdekei es sajat torvenyei, ami alapjan autonom modon akarnak elni. Az ilyen jellegu megnyilvanulasaiddal nem ersz el semmit azon kivul, hogy masokat irritalsz es provokalsz. Magyarorszag a magyaroke, mas nemzet meg dominaljon abban az orszagban, ahol o a tortenelmi tobbseg. Ott ossza az eszt, ne a mas hazatajan.

medve1942 | 2009. március 8. | 02:11:20

Kedves kortárs (ha laciba42-ben a szám a születési év), Kiss János filozófus egy s-sel írja a nevét. Egyébként a komment azt jelenti, hogy bárki leírhatja a véleményét. Vagy egy anekdotát. Goethe például elgondolkozva ment egy kis hídon, és szemben találta magát egy rangos udvari alkalmazottal. "Vigyázzon, hülyéknek nem térek ki az útjából!" "Én igen" - mondta Goethe, és a híd karféjéhoz húzódott.

ejmiakő | 2009. március 7. | 22:12:50

Moderálási alapelvek- komment törölve -

walsz | 2009. március 7. | 21:30:58

Hölgyeim, Uraim!

Az itt olvasható hozzászólások zömme is azt igazolja, hogy bizza a magyar társadalom elég müveletlen, és uralkodik a butaság.

Volt egy történelmi idöszak, melynek Ady volt a krónikása, tessenek elolvasni a publicisztikáit, amikor a II. VH-ba való belépést a kutya sem eröltette ránk, söt a SZU óvott is minket és nyomatékul 1941 márciusában visszadta az 1848/49-es zászlókat, mégis a butaság erejével tettük azt, amit.
Amikor 1944-ben a magyar csendörség deportálta a zsidókat 55 nap alatt 600.000 emebrt a magyar lakosság egyetértésével és közremüködésével,akkor a is a butaság hatott ránk.
Érdeems elolvasni Bibó tanulmányát a Zsidó kérdés Magyarroszágon 1944 után.
De mielött még a buta jobboldal felsziszen, hogy azt a néemtek tették, akkor szivesekdjenek elolvasni Edmund Veesenmayert, aki a nürnbergi perben a következőket mondta: „Ha a magyarok vaskövetkezetességgel tagadták volna meg a német kívánságot a zsidókérdésben, annak megoldására sor nem kerülhetett volna. Nyomás lett volna, de — az 1944-es év már »krízisév« volt — nem lett volna hatalmi erő egymillió ember megjelölésére, összefogására és deportálására. Ez egy olyan hatalmas rendőri feladat, amelynek elvégzését három hónap alatt csak a lelkes magyar teljes hatósági és karhatalmi apparátus tette lehetővé. Kívülről nem tudtak volna megfelelő erőt hozni e célra, mert csak az tudta volna elvégezni, amelyik az országot, népét ismeri s a nyelvet beszéli. Eichmannak csak igen kis törzse volt. Ilyen gyorsan és ennyire súrlódásmentesen — csak a magyar kormány teljes segítségével volt lehetséges.”

Ennyi.

immortal | 2009. március 7. | 19:25:10

Persze, hogy össze kell fognunk pártállástól függetlenül! Hiszen a mobiltelefonért késelő cigány nem nézi, hogy áldozata Fideszes vagy MSZPs!

Renia | 2009. március 7. | 18:45:00

Moderálási alapelvek- komment törölve -

bozsós | 2009. március 7. | 18:24:51

walsz | 2009. március 7. | 10:20:41

az előítéleteknek valami alapjuk is van.
Igen. Alapja a butaság, a gyűlölet, az intolerancia és a műveletlenség.

Kedves Walsz!
Nem gondolod, hogy kicsit disszonáns a tolerancia jegyében az emberek 80%-t lebutázni, műveletlennek, intoleránsnak és gyűlölködőnek nevezni. Erről az a vicc jut az eszembe, hogy:
"Rádióhír: Vigyázat, az M7-es Fehérvártól Siófok felé egy autó szembemegy a forgalommal.
Erre az autós: Mit egy, száz uraim, száz."
Ha valamit 80% gondol, akkor lehet, hogy nem ők a rasszisták, hanem ön tudatlan.

pinyo | 2009. március 7. | 17:19:19

De könyörgöm!!! Mi a túró az a rasszizmus?!!!

Rasszizmusról beszélni nem rasszizmus?!!!

fjordos | 2009. március 7. | 16:01:29

Természetesen elitélendő a miskolci rendőrkapitány nyilatkozata,de hogy
mennyire megfertőzte az embereket a rasszizmus,jól mutatta a rendőrkapitány
körül kialakult helyzet./Leváltás,visszahelyezés,politikai egységfront mellette az MSZP-től a Jobbik-ig/Sajnos környezetemben több ember is nyiltan,szinte dicsekvőleg rasszistának vallja magát!Abban bízom,hogy nem tudják,mit jelent ezzel hencegni!

Roquentin | 2009. március 7. | 15:55:05

"De azt közvetlen tapasztalatból tudjuk, hogy a nyilvánosságban akadálytalanul zajlik a rasszista hangulatkeltés."

Mindenesetre a hozzászólások nagy része remekül illusztrálja ezt a meglátást.

Sajnálatos módon, itt is.

cerberus | 2009. március 7. | 14:13:38

walsz

és akkor mi a megoldás? hogyan lehet a társult érdekcsoportok uralmából valódi demokratikus társadalmat faragni?
valószínűleg azzal nem, hogy a ~80% véleményének alapjául a butaságot, az intoleranciát és a műveletlenséget nevezzük meg.
de mindenképpen kíváncsi vagyok a véleményedre, mert gyarló módon befektetésekkel foglalkozom és nem értek a szociológiához...

walsz | 2009. március 7. | 13:59:30

bozsós | 2009. március 7. | 10:20:41

az előítéleteknek valami alapjuk is van.

**
Igen. Alapja a butaság, a gyűlölet, az intolerancia és a műveletlenség.

walsz | 2009. március 7. | 13:51:05

Dr Photon | 2009. március 7. | 12:04:43


A magyar társadalom alapvetően nem kooperatív közösség. A demokratikus közösségek az egyén közösségépítésre való tevékenységén, felfogásán alapulnak. A magyar társadalom, mindannyian tudjuk, nem így működik. A magyar társadalom sohasem volt valódi, demokratikus társadalom. Most sem az. Demokráciát a közösség teremti meg. Az értelmes közösség. A magyar társadalomnak nincsenek demokrácia élményei, nincsenek demokrata értékei, így nem is tud bánni a lehetöséggel, nincs meg ehehz a közmüveltség, a közerkölcs elfogadható minimális szinvonala.
Ezért egy ilyen társadalomban mint a magyar, vigyázni kell dolgokkal.
Ilyen pld a szólásszabadság is. A magyar társadalom összekeveri a szólásszabadságot a szólásban – is – való gyülölködéssel.

Max Weber, az elméleti szociológia egyik legnagyobbja, Tönnies terminológiáira emlékeztetve megkülönböztet "közösséget" és "társulást". "Közösségnek nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést ... a résztvevők szubjektíve átérzett - érzelmiindulati vagy tradicionális - összetartozásán alapuló beállítottság jellemzi.
Társulásnak nevezzük a társadalmi kapcsolatot, ha a társadalmi cselekvést racionálisan motivált érdekkiegyenlítődésen vagy ugyanígy motivált érdekkapcsolódáson alapuló beállítottság jellemzi."

A magyar társadalom ma nem közösségi társadalom, hanem társult érdek csoportok uralma. Ebbe a társulásba a szegények- köztük a cigányok – és a cigányok, mint etnikum nem férnek bele.

Ennyi erröl.

Kis János irása egy alapos, jó írás.
Ám vannak, akik nem nöttek fel szellemileg a megértésére.
Nem is értik.

walsz | 2009. március 7. | 13:32:45

weatherby | 2009. március 7. | 10:22:44


Kiegészités!

Sólyom László NDK-ban is tanult végül ott szerezte a kiegészitö szakképzettséget. NDK jogból

Kézfogás.


Sólyom László Elnöki Hivatalának vezetöje - Tari Sándor - egy olyan karrierista, aki MSZMP káder gyerek volt, és mint ilyet a párt kiemelte, szakérettségit tett majd beiskolázták a Közgázra. De ösztöndija volt a külügynél. Közgáz diplomája megszérzese után a külügybe került majd a rendszerváltás idején Algériába került ahonnan a 90-es évek elején tét vissza. Rövid külügyi munka után Brüszelbe került a követségre ahol konzul volt. Innek a fideszhez füzödö kapcsolatai miatt került Madl közt elnök irodája vezetö helyetteseként. Majd Sólyom idején lett ennek az Elnöki Hivatalnak a vezetöje.
Gondolom Sólyomnak nem okoz gondot Tari Sándor elvtárssal a kézfogás.
Ennyit Sólyom erkölcsi felfogásáról.

cerberus | 2009. március 7. | 13:09:26

Ki is az a Kis János? Csinált valamit az utóbbi években?

Dr Photon | 2009. március 7. | 12:04:43

Uram, attol tartok, hogy on nem demokrata. Ma a szolasszabadsagon faragna (holnap ki tudja min), es ezzel a velemenynyilvanitast valamifele - termeszetesen onkenyes - cenzori hivatal ala rendelne, ami magatol ertetodoen burokraciaba fulladna, meg ertelmisegi szekertaborok kozotti harcba. Fogadja el on is, hogy a demokraciaban felmerulo problemakat a korlatlan szolasszabadsag hatekony es gyogyhatasu peremfeltetele mellett kell megoldani. A peremfeltetelek megvaltoztatasaval ugy torzulna a rendszer, hogy garantalt lenne a kesobbi osszeomlasa (mint a mostani penzugyi rendszere a konzervativabb szabalyozok lazitasa utan). Hasonloan, mint a jelenlegi penzugyi valsagot elindito penzugyi felugyelet-lazitas miatt. Az ilyesmi rendkivul karos a kozerdekre. Ontol a jelenlegi cikkben vazoltaknal messze melyenszantobb es absztraktabb, messze szellemibb hozzaallast varnek. Ha szabad megjegyeznem: torekedjen rovidebb es koncentraltabb irasokra. Minel hosszabb egy politikai-filozofiai elemzes, annal nagyobb az ertelem terenek (es a demokratikus peremfelteteleknek) az elferditesere adott lehetoseg. Ezt tekintheti a filozofia altalanos relativitaselmeletenek is.

petiranda | 2009. március 7. | 11:43:37

Hagyjuk már ezt a rasszista dumát, itt lumpenekről van szó, akik egyszerűen nem akarnak nem tudnak a társadalomba beilleszkedni. Egyesek sui generis azok, mások lecsúsztak . Rasszistává ott válik a dolog, hogy ugyan nincs megkülönböztetés (sic!) ,de van milliárdos cigány/felzárkóztatási program(ok), amelyek az adófizetők pénzén mennek és semmi foganatjuk sincsen. Mint ahogyan a képviselőik is hiteltelenek, és mint hallom pártot alapítanak, ami szintén állami pénzből tartaná fenn magát.
Hogy ki kivel házasodott és mit csináld eddig azt fölösleges vitatni, ameddig a titkos levéltárak nem lesznek valóban nyilvánosak. Csurka írt 1992-ben egy ominózus "irodalmi művet" , hogy a liberálisok frontembereinek kik a felmenőik. tehát ebben butaság vájkálni, akkor mikor "körömtépő Bauer" mint ügyvéd mostanáig praktizált.
Sólyomnak van karakteres véleménye és nap olyan fejbólogató mint szeretett Árpi bácsink.
Ha egyetértünk abban , hogy csak feltételezések vannak az elmúlt eseményekben (és itt a háttér sokkalta bonyolultabb mintsem olyan könnyen ítélkezzünk, lopás, haragos,prostitúció ,de megfélemlítés is), ami semmit nem tompít a kifejletek súlyosságából, akkor elitélni csak általánosan lehet. Ezt pedig akár mindennap , hogy olybá degradálódjék mint annak idején az imperializmusé.
Tehát alaposabban elemezzük a "nemzet összetartó erejének" tartalmát, de erre vannak ezen fórumok is. A vitára és a szabad véleményre.

szentpeter | 2009. március 7. | 11:35:47

Kedves Kis János ! Azért jó kioldalagni a politikából, hogy utánna lehessen osztani az észt...

A liberálisok, miért támogatják ellenzékből a kormányt ? És mit támogatnak egyáltalán ?

pinyo | 2009. március 7. | 11:32:25

Kedves embertárs és mindenki? mi az a rasszizmus? Egyfajta érzelem, indulat neve? Egy eszmerendszer? Áltudományos tézisek gyűjteményé?

Hogyan lesz egy előítéletből, egyfajta félelemből, a másik megsemmisítésre irányuló vágy? Automatikus és magától értetődő az átmenet, vagy az emberi pszichológia összetettebb ennél?

Miért van a közmorálról való párbeszédeinkben a "rasszizmus" ebben a kitüntetett helyzetben, miközben irigység, kapzsiság, harag, gyűlölet és az emberi viszonyokat terhelő sok ezer más indulat, érzelem indíthat valakit gyilkosságra?

lelkiismeret | 2009. március 7. | 11:02:34

Én semmi olyan cselekedetéről vagy megnyilvánulásáról nem tudok, amiért tisztelhetném Solyom Lászlót. Most is olyan ügyesen csűrte, csavarta, hogy csak nem ítélte el a rasszizmust. Márpedig aki a rasszizmust egyértelműen el nem ítéli, az rasszista.

A tatárszentgyörgyi elkövetőkről még csakugyan nincs bizonyítva, hogy rasszisták, ám azokról, akik itt, e hasábokon ennek örvendenek, ez nyilvánvalóan kimondható. Ellenük kelett vona Solyomnak fellépni, és mert nem tette, most lelépni. Monnyon le!

Renia | 2009. március 7. | 10:54:11

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ejmiakő | 2009. március 7. | 10:52:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

laciba42 | 2009. március 7. | 10:29:29

medve1942, Ura m. Ön olyan ostoba hogy már az is büngü hogy egyáltalán egy cikkről mondhat véleményt amit Kiss János filozófus irt. Önnek halvány göze sincs arról hogy miröl szól a cikk.

weatherby | 2009. március 7. | 10:22:44

Kis János a magyar demokrácia jelentős alakja, lehet vele egyetérteni és nem egyetérteni. Ha Sólyom Lászlót érintő cikket ír, engedjen meg nekem egy szubjektív kommentet: Beszéljünk Sólyom személyéről, hiszen a legmagasabb posztokon is ember áll, aki valamilyen életút után tölti be azt. Az, hogy hogyan került erre a posztra, mindannyian tudjuk, véleményem: egy ilyen választás esetén erkölcsi tartással bíró ember visszautasítja az elnöki posztot. Ő nem tette.
Nézzük, ki ő. Kicsit beszédhibás, sete-suta fiatalember a hatvanas években, joghallgató Pécsett. Hogy hogy nem, elveszi feleségül a Baranya megyei MSZMP első titkár /az bányák miatt az ország egyik legnagyobb hatalmú megyei titkára/
leányát. Megnyílt a karrier útja, s amikor én még az NDK-ba sem kaptam útlevelet édesapám származása miatt, a Sólyom házaspár /hatvanas évek!/ az Nszk-ban egy év ösztöndíjjal kint élnek, tanulnak. Úgy megtetszik nekik Nyugat-Német ország, hogy kinnt maradnak. Kádár János rámordul Nagy József megyei első titkárra, Nagy elvtárs disszidált a lányod, hozdd haza. Nagy elvtárs Volgába ül, s hazahozza az ifjú párt. Ezután már csak fényes egyetemi karrier vár Sólyom úrra /akkor még elvtárs/. Nagy elvtársat Kádár leváltja az ügy miatt, valahol vezérigazgató lett. Nemrég hunyt el, vajon fogott e vele kezet a veje, /Fekete bankár elvtársnál, emlékszünk, bevezette az új szabályt: aláírunk valakinek egy meghívót, majd nem fogunk vele kezet/.
Ez az úriember hivatkozhat nekünk erkölcsre?

bozsós | 2009. március 7. | 10:20:41

Kedves Kis János!

Az ugye nem fordult meg a Nietsche-n és Heideggeren tuningolt agyában, hogy az előítéleteknek valami alapjuk is van. Miért nem a németekről, vagy a szlovákokról gondolkozdnak így az emberek. Az a vélemény, hogy "82 százalék szerint "vannak rendes cigányok is, de a többségük nem az", lehet, hogy az emberek mindennapi tapasztalaiból származik. Egyszerűen ezt látják, és inkább hisznek a saját szemüknek, mint bármilyen nagyrabecsült, cigányt csak a TV-ben látott, de a Tamás bátyja kunyhóját gyerekkorában bizonyára örömmel olvasó filozófusprofesszornak.

sutyi62 | 2009. március 7. | 10:15:07

Az elvtárs úgy jön ide,hogy hosszú évekig az volt.

sutyi62 | 2009. március 7. | 10:13:47

Kedves János részeg vagy aludd ki magad!

atanyi | 2009. március 7. | 10:00:38

Erdekes, hogyan lesz a demokratikus ellenzek vezetojebol, az emberbol, aki 30 even keresztul nem kaphatott rendes allast a kommunizmus alatt, elvtars. Sulyos szellemi torzulas kell ahhoz, hogy valaki leelvtarsozza Kis Janost. Egyet nem kell vele erteni, de hogy jon ide az elvtars?

A kommentekben zero reagalas tortenik a cikkre, csak a szokasos primitiv rasszista frocsoges jelenik meg. Vicces, hogy miutan valaki arra buzdit, hogy lojek le nyugodtan a bunelkoveto ciganyokat - a bunelkoveto magyarokat is? a torveny uralmarol meg nem hallottunk? - a tisztesseges ciganyokrol kezd szonokolni. Biztos orulnek ennek a velemenynek. Es ki donti el ki a tisztesseges cigany? Es a tisztesseges magyar? Gondolom KJ nem az, hiszen o elvtars. Akkor ot is le kell loni?

Akinek nincs ertelmes velemenye, ne itt komenntezzen. Ott van arra a kuruc.info meg a tobbiek. Ott lehet frocsogni, megtisztani vegre a tiszta magyar vert a cigany hordaktol. Es akkor vegre az orszag minden gondja megoldodik. Hajra magyarok.

Renia | 2009. március 7. | 09:19:58

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Renia | 2009. március 7. | 08:54:40

Moderálási alapelvek- komment törölve -

medve1942 | 2009. március 7. | 07:14:40

Kis János, te éppúgy elvakultál, mint egykori nejed, a boldogan rikácsoló vészbanya 2006 őszén. Az közt. elnököt természetvédőid aivitása, volt párttársaid erőszakossága és az MSZP-s képviselők végtelen korlátoltsága hozta az ország nyakára (Szili dicsvágya és a fideszesek vakondtenyészete mellett). Szállj le a kapitányról, és értsd meg: a roma világban az erőszak tiszteletének túlságosan mély kultúrája alakult ki. A roma éretelmiség pedig ezt nem ismerte fel, nem szállt vele szembe és még most sem akar. Nekik is lépniük kell! Legyen például segélyhez kötelező a közmunka, de a közmunka legyen a cigány telepek rendbehozása! 14 éven aluli elkövetőt ne büntessenek, de a szülők segélyét vonják meg a második alkalommal, és a harmadik után vegyék el tőlük a gyereket, mert nem alkalmasak szülőnek.