Hányan "csinálták" ezt? Dunaszerdahelyen legfeljebb pár százan, Királyhelmecen száznál is kevesebben. És amit csináltak, azt pontosan azért csinálták, mert - a látszat dacára - nem hülyegyerekek, hanem számító felnőttek, akik viszonylag pontosan tudják kalibrálni önkéntesen vállalt "mártíromságuk" lehetséges következményeit. Azt tudniillik, hogy aki "jó magyarnak" akar látszani - mintha ez volna a legfelsőbb rendező elv -, az nem mer szembe menni velük. Még a szlovákiai magyar párt nagyjait is sikerült összeveszíteniük. Tragédia.

Nem vagyok (sokakkal együtt) gyerek, hogy ne tudjam: a balhéban majdnem egyformán tevékeny magyar "szurkoló" és a szlovák rendőr zsigeri örömmel tette a dolgát. Az egyik hergelt, amint már a tüntetéseken megszokta, a másik meg ütött, amint ugyancsak.

Lett belőle "magyarverés" az egyik és indokolt rendcsinálás a másik oldalon. Aminek nyomában a magyar kormány - immár kétségbeesett hiábavalósággal - mindenáron önkritikára akarja kényszeríteni a szlovák felet, az meg éppoly kevés hajlandóságot mutat erre, mint amennyi az adott kontextusban elvárható tőle; nem akar "rossz szlováknak" látszani. Ehelyett fenyegető ujját Budapestre szegezi, mint ha a magyar kormánynak bármi része lett volna abban, hogy szélsőséges (jó adag eufemizmussal "nemzeti radikálisnak" mondott) csoportok idegen futballpályákra viszik ostoba irredentizmusukat, rasszizmusukat (idehaza bőséges előgyakorlatokat tartanak az ilyesmiből). Vagy hogy darutollas Horthy-egyenruhában tisztelegnek szlovákiai magyar hősök és áldozatok emlékműve előtt, megrendezvén Dél-Szlovákia visszacsatolásának (1938) kosztümös reprízét. Olykor zászlót égetnek. Fico, Caplovic és Kubis, bármit mondjanak is, pontosan tudják, hogy mindez totálisan szembe megy a Gyurcsány-kormány magatartásával, felfogásával, politikai, történelmi és ideológiai meggyőződésével, ergo puszta politikai haszonlesésből keresnek a történtek mögött állami politikai felelősséget. Ez is tragédia.

Abban viszont egészen bizonyosan igazuk van, hogy Magyarországnak kell valamit kezdenie önnön szélsőségeseinek határon túli megmozdulásaival, éspedig határon innen. Valami azt súgja nekem, hogy annak idején, amikor különféle határon túli (sport)rendezvényekre ismert, számon tartott és felderített német futballhuligánok és rasszisták kívántak kiutazni, a német rendőrség egyszerűen feltartóztatta az illetőket a határon, ahogyan egyébként hasonló esetekben az angol tette. Viszont ugye meg kellene kérni szlovák testvéreinket, akikkel sok száz évet éltünk le egy államban, akár tetszik, akár nem, hogy a magyar nemzeti érzelmeket sértő, fensőbbséges nyilatkozatokkal, ostoba tankönyvekkel, a szlovákiai magyarság politikai pártjának rossz hírbe hozásával lehetőleg ne terítsenek kókuszszőnyeget pár száz javíthatatlan, félresiklott agyú magyar alá.