Azt egyelőre nem tudni, hogy mennyibe kerül majd az adófizetőknek Baka András volt főbíró idő előtti menesztése – nagyjából negyedmilliárd a tét –, az viszont kedden Strasbourgban kiderült: a magyar állam úgy állította fel, hogy azzal megsértette az európai emberi jogi egyezmény több pontját. Egyébként a hatalom birtokosai a több mint kormányváltás után hihetetlen tempóban szabadultak meg a régi káderektől, hogy saját bizalmasaikat ültessék a helyükre, és a nagy sietségben a jogi finomságokra akkor valóban nem ügyeltek.
Megfeledkeztek azonban arról, hogy az ország olyan közösség tagja, amelynek egyik deklarált célja éppen az emberi jogok védelme. Ráadásul léteznek mindenféle nemzetközi egyezmények, de azokkal sem törődtek. Először törvénybe foglalták az indokolás nélküli felmentés lehetőségét, és lefejezték az államigazgatást. Majd következtek a független ellenőrző intézmények, amelyek vezetőit hasonlóan kevéssé elegáns módszerekkel távolították el. Azután jöttek a bírák: az idősebb generációt egy tollvonással kényszernyugdíjazták, a lex Bakával pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökét is felállították. S hogy fizetni se kelljen, kitalálták a végkielégítéseket terhelő 98 százalékos különadót.
Arra viszont a kormánytöbbség valószínűleg nem gondolt, hogy egyszer ez az egész visszahullik a gőgös kétharmad fejére. A közszolgák indokolás nélküli kirúgását és a bírák kényszernyugdíjazását az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek minősítette, s ez utóbbi intézkedést az Európai Unió Bírósága is a közösségi joggal ellentétesnek találta.Mellesleg ugyanez történt a különadóval, amely itthon és az emberi jogi bíróság előtt is elvérzett.
