A vasárnapi boltbezárást visszavonták. A „vasárnapi szabadnap elvét" azonban nem adta föl a kormány. Az „elv" más szektorokba történő kiterjesztése aligha marad el, a kormányfő nem szokott a levegőbe beszélni, főleg nem a közszolgálati rádióban, ahol ezt a múlt pénteken bejelentette. Amelyik ágazatra ötletszerűen ráböknek, annak az alkalmazottai számára vasárnap nem munka, hanem mise lesz, meg kutyasétáltatás, játék a gyerekekkel, esetleg nemzetmentő hancúrozás a demográfiai adatok javítása érdekében, és természetesen meccs, szurkolás. Erről egyeztet majd nemzetileg a kormány, ahelyett, hogy legalább az előző hibából tanulva a piacra bízná a döntést.
Volna azonban egy fogadásunk: a járműipari világcégeknél megmarad a folyamatos munkarend. Az ott dolgozók felmentést kapnak a vasárnapi templomba járás alól. Mert fontos a vasárnapi szabadság, de ennél azért fontosabb a tőke, amelyről jelenleg főleg az Európai Unió gondoskodik. Igen ám, de mi lesz 2019-ben, amikor már nem hullanak ezermilliárdok az unió egéből? Kik ruháznak be akkor? A mesterségesen kreált új magyar vállalkozók? Ők nem azért vannak. Ők nem fejleszteni, hanem felhalmozni akarnak, és nem a szabad piac törvényei szerint.
A működő tőkét főleg a külföldi világcégektől reméli a kormány. Ahhoz pedig elvileg kell a jogbiztonság, a stabilitás, kell a piac szabadsága. Kell az alacsonyabb bér, esetenként a nyugati fizetések egynegyede, egyötöde. Az unió által szabályozott letelepedési kedvezmények. Ezek a feltételek a jogbiztonság, a stabilitás és a szabad piac kivételével Magyarországon adottak. A jelek szerint azonban a világcégeket sem a hiányzó értékek érdeklik leginkább – pótolják azt számukra a kormánykapcsolatok –, hanem egy fontos engedmény: a rugalmas munkaidő, amelyet Nyugat-Európában megvásárolni sem tudnak. Ott pénteken vége a műszaknak, csak hétfőn reggel kezdik újra.
