Miután a kétharmados felhatalmazású Fidesz–KDNP jogszabályban rögzítette, maga a jóisten sem tud már változtatni azon, hogy pár hónap múlva az, aki szegény, mert ezt dobta neki a sors, maga áshatja hozzátartozójának a sírgödröt, ahová maga cipelheti ki, maga készítheti fel a testet a nagy útra, így maga vághatja körmét, haját, maga húzhatja rá az alsónadrágot, a zoknit, maga öltöztetheti szebb napok reményében vett Fékon ünnepi öltönyébe, amit aztán maga gombolhat remegő kézzel, hogy illőn temethesse;
miután Balog Zoltán oktatásért is felelős emberierőforrás-miniszter a lehető legfelháborodottabb hangon kéri számon, hogy egy civil alapítványnak volt mersze bíróság elé vinni az ügyet, és ott ítéletet kapni, amely kimondja, hogy ha egy osztályban csakis cigány gyerekeket tanítanak, akkor azt ő nevezheti ugyan felzárkóztatásnak meg esélyteremtésnek, de az attól akkor is elkülönítés, vagyis rosszabb minőségű oktatás, amiből következően újratermeli a munkanélküliséget, a szegénységet, míg végül aztán az ember maga ássa rokonai sírját;
miután Balog Zoltán felzárkóztatási ügyekért is felelős emberierőforrás-miniszter szerint komoly probléma, hogy „ezek a gyerekek olyan családokba születnek, hogy azok a hátrányok, amiket örökölnek, azok azt jelzik, hogy nem a társadalom, az életminőség javításához fognak hozzájárulni”, tehát e felismerésből adódóan úgy érzi, hogy ezeket a gyerekeket el kell különíteni, mert az több eséllyel szolgál számukra, legfeljebb a végén maguk áshatják szeretteik sírját, nekik az is megteszi;
