A metakommunikációt is érdemes megnézni: amikor az előre megírt beszédnek ehhez a részéhez ért, úgy mutatta ennek a hitelrészletnek a nagyságát az előadása közben, hogy bal kezének hüvelyk- és mutatóujjait egymástól kis távolságba emelte, miközben szemeivel – ájtatosan – felfelé tekintett.
Gördülékeny volt-e a korábbi részletek megfizetése?
Egyáltalán nem. Máig ugyanis két alkalommal 2-2 milliárd euró került törlesztésre, előbb 2011. december 9-én, majd 2014. november 7-én. Bizonyára a miniszterelnök úr és jobb keze, Matolcsy György is egyetértene az írás szerzőjével abban, hogy az első visszafizetés abszolválása nem volt éppen könnyűnek tekinthető. Bizonyára élénken emlékeznek arra is, hogy az első részlet utalását megelőzően néhány nappal Magyarország éppen újra a Nemzetközi Valutaalap védőszárnya alá próbált kerülni a Nemzetgazdasági Minisztérium ebben a tárgyban kiadott közleménye alapján. A közeledés – amelyről ma már tudjuk, hogy nem követte szerződéskötés, azonban máig nem tisztázott, hogy tudatosan csak az időhúzás volt-e a cél – előtte alig néhány nappal, 2011. november 14-én az akkor még miniszter Matolcsy a parlamentben az IMF ellen hangolta a kormányzati politikát. Talán érdemes Matolcsy urat szó szerint idézni: „már csak azért sem lehet az IMF-re hangolni, mert mélyen elleneznek minden olyan programot, magyarországi döntést, amely kihozza a bankok csapdájából az embereket. Úgyhogy ez a hárombetűs intézmény minden egyes intézkedésünket ellenzi, így ha nem is rá, de ellene hangoljuk a kormányzati politikát.”
A jelenleg is fennálló tartozás szemléltetése
A másfél milliárd euró a 27 százaléka az Európai Bizottságtól felvett hitelnek.Ha a másfél milliárd eurót „forintosítjuk”, akkor ez 300 forint/euró árfolyammal számolva 450 milliárd forint (a jövő évi tervezett GDP 1,27 százaléka), amely meghaladja a gyermekgondozási díj, gyed (116,3 milliárd forint) és a rokkantsági, rehabilitációs ellátások (323,1 milliárd forint) együttesét, illetve megközelíti a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásaira a jövő évi költségvetésen belül előirányzott (484 177,1 millió forint) kiadási tételt.
Ha azonban a miniszterelnök úr hobbiját vizsgáljuk, akkor ebből a 1,5 milliárd euróból a Forbes kimutatását vizsgálva a világ négy legértékesebb futballklubját nem számítva, bármelyiket meg tudná vásárolni.
Ha a miniszterelnök úr kormányzása alatt még egyszer 6,5 milliárd eurós hitelért folyamodna az Európai Bizottság felé, akkor abból az összegből két legdrágább futballklubot, a Real Madridot és a Barcelonát is meg tudná vásárolni. Bízom abban, hogy ő is egyetért azzal, hogy a 1,5 milliárd euró mégsem olyan kis részösszeg.
A szerző közgazdász
*
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
