Az úgynevezett Liget-projektben tulajdonképpen csak két dolog teljesen érthetetlen: az egyik, hogy miért határozta el a kormány, a másik, hogy miért adja fel lépésről lépésre. Tudjuk persze, hogy az egész egy nagy síbolással kezdődött, a Szépművészeti Múzeum föld alatti kiegészítésére szánt uniós pénzt tolták át a Dunán és öntötték bele a Várkert Bazár felújításába.
Hogy ne lógjon ki annyira a lóláb, kellett valami nagyot mondani: ígértek hát gyorsan öt új múzeumot a Városligetbe. A világmegváltásnak ebben a fázisában semmiféle ellenérv nem számított: hogy miért pont ezek a múzeumok kerülnének miért éppen a város egyetlen valamirevaló parkjába, és egyáltalán, mi ez a téboly – válaszra sem méltatták az akadékoskodókat.
A kormány annyiban legalábbis következetes, hogy most, amikor elemenként lassan az egész tervet feladja, ugyanúgy nem indokol meg semmit, ahogy a tervezés időszakában az ellenkezőjét sem. Noha már a kancelláriaminiszter is elismerte, hogy fotómúzeum és építészeti múzeum nem lesz, erre éppen úgy nincs érv, ahogy a lesz-re sem volt. Mégis elég egy városban két fotómúzeum, alig két kilométernyire a kiszemelt ligeti helyszíntől? Az építészet meg valami rejtélyes okból büntibe került, mint Nobelnél a matematika?
