Kína „képességeihez mérten” segítséget ígért Oroszországnak. E tárgyban Vang Ji külügyminiszter nyilatkozott, és a China Daily névre hallgató angol nyelvű napilap – Peking szócsöve – noha nem tagadta az oroszok gazdasági nehézségeinek tényét, leszögezte, hogy gazdasági partnerének a képessége és a bölcsessége is megvan ahhoz, hogy túljusson a nehézségein.
A kínaiak érdektelennek mutatják magukat az uniós és transzatlanti szankciókkal szemben. Végtére is óriási gázvezeték épül Oroszország és Kína között – ez egy közel 400 milliárd dolláros beruházás –, és mivel az oroszok négy-öt év múltán az energiaéhes kínai gazdaság földgázszükségletének közel egyötödét fogják kielégíteni, csak arra lehet tippelni, hogy a költségekből Kína nagyobb részt vállal, mint eddig. Még az is meglehet, hogy jobb árat fizet a Gazpromnak, mint a számtalan ajánlkozó: Ausztráliától az Egyesült Államokon át Mozambikig. (Ezek cseppfolyósított gázt kínálnak, ami momentán drágább, mint a Türkmenisztánból és majd Oroszországból érkező vezetékes gáz.)
Oroszország nyugati irányú földgázexportjának egyetlen bombabiztos pontja van: Németország, illetve a németeket kiszolgáló Északi áramlat. Meglehet, a „maradékot” kelet felé terelik, amiben nekünk semmi örömünk nem lesz.
