You’re fired! Ki vagy rúgva! A The Apprentice (A gyakornok) című üzleti valóságshow-ban ez volt az a mondat, amire a nézők vártak. A megsemmisítő erejű, kivégzéssel felérő három szó. S Donald Trump nem maradt adós. A tökéletesen véghezvitt, zenével, közeli vágóképekkel felturbózott izgalomfokozás után belevágta menedzsertanoncai képébe, hogy ki vannak rúgva. Gyakran jobb kezével pisztolyt formált és a földbe döngölt jelöltre mutatva-célozva mondta ki az ítéletet. Tökéletes dramaturgia.
Amit a New York-i milliárdos megtanult a szórakoztatóiparban, azt okosan felhasználta kampányában. Durva, trágár módon beszél. Rágalmaz, sérteget. Beszól mindenkinek, főleg a nőknek. Kérkedik a nemi szerve méretével. Olyan, mintha a Big Brother, a Farm vagy más valóságshow – közönségessége miatt – „sztárolt” szereplője beszélne. Trump maga egy két lábon járó valóságshow, még akkor is, ha az igazmondással erősen hadilábon áll. A tartalom lényegtelen, az az érdekes, hogy mekkorát csattan. Mekkora felhördülést okoz. S mindig van egy szinttel lejjebb. A tévében is a balhé hozza a nézettséget. Izgalmas a durvaságot kukkolni.
Amerikában a politikát mindig befolyásolta a szórakoztatóipar. A néhai Ronald Reagant is gyakran „leszínészezték”, pedig a „Nagy Kommunikátor” akkor már rég felhagyott a filmezéssel. Trump a showbusiness hatását új minőségi fokozatra állította. Tudatosan volt bunkó, szándékosan provokált. Ráérzett arra, hogy az amerikai társadalom jelentős része vevő a szövegére. S a média is ugrik rá. Minél nagyobbat mond, minél nagyobbakat húz be verbálisan ellenfeleinek, hívei minél többször keverednek bunyóba az ellentüntetőkkel, annál jobb neki.
