Hosszú lista kerekedik ki a kormány által csak az utóbbi időben elrontott dolgokból is.
Most épp az Ázsiai Infrastruktúra Befektetési Bankhoz való csatlakozás határidejéről csúsztunk le. Pár napja az Európai Unió elégelte meg, hogy az ígéretek ellenére sem küszöbölték ki a pályázati rendszerből a korrupciót. A múlt héten az M4-es autópálya építésének zavaros hátterű félbehagyása borzolt kedélyeket. Két hete a haveri brókercégek ügyébe keveredett kormánytagok nevétől volt hangos a sajtó. A Moszkva tér hűlt helyére pedig ne is menjen senki, aki jót akar, mert a brüsszeli pénzek utáni hajszában gondolkodásra, tervezésre már nem maradt idő. Minden a feje tetején áll, és arra jön még rá a fonódó villamos.
Jó, a szakértelem komenista trükk, de azért nem kéne úgy tenni, mintha a teljes hiánya volna az államigazgatás kulcsa. Tiszteletben tartjuk Lázár János tegnap kifejtett véleményét, miszerint „nem gondolja úgy 25 év után, hogy még mindig az van, hogy amit a Népszabadság ír, az már létezik is, az úgy van”. Nem mondta, miről beszél, nem tudunk vitatkozni vele. De annyi igazság mindenképpen van cikkeinkben, hogy a kétbalkezes kormány hibáiért az adófizetők állnak helyt. A kormány, benne a túlterhelt mindenügyi miniszter nem a saját pénzét kockáztatja az elrontott projektekkel, hanem mindannyiunkét.
