Az amerikai elnök szerint az ország gazdasági fejlődéséhez immár nem elég, ha a fiatalok kijárják a középiskolát. Még legkevesebb két év tanulásra van szüksége mindenkinek ahhoz, hogy olyan tudásra tegyen szert, amellyel helyt tud állni a huszonegyedik század globális versenyében, ezért ingyenessé tenné a kétéves közösségi főiskolákat mindenki számára. Ezekben a helyi cégek igényeinek megfelelő szakmákat is el lehet sajátítani, de a többség matematikát, irodalmat, informatikát és természettudományokat tanul. Olyan tárgyakat, amelyek képessé teszik a későbbi fejlődésre, tanulásra.
Az amerikai sajtó szerint az elnökre és környezetére nagy hatással volt két harvardi professzor munkája, akik szerint a huszadik század részben azért lehetett Amerika évszázada, mert világelső volt az oktatásban.
Claudia Golding és Lawrence Katz 2008-ban megjelent oktatástörténeti könyve szerint a huszadik század elején az emberek látták, hogy a középiskolát végzettek jobb állásokat kapnak, ezért kikövetelték, hogy az ő szűkebb környezetükben is legyen ingyenes középiskola a gyerekeiknek. Az inasrendszerhez ragaszkodó Európa ekkoriban legyintett az ötletre. Ám Golding és Katz szerint a több tanulás nemcsak az irodai, hanem a kétkezi munkásoknak is hasznára vált. Könnyebben tanulták meg az új technológiákat, így őket vették fel a legjobban felszerelt gyárakba, és többet is kerestek, mint kevésbé képzett társaik. A fejlődés motorjává váltak. A The New York Timesban olvasható ismertető szerint Golding és Katz arra jutott: a középfokú képzés általánossá tétele a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkentette.
