galéria megtekintése

Kész-tempó

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 27. számában
jelent meg.


Rab László
Népszabadság

Kész Zoltán azzal magyarázta választási sikerét, hogy nem lakossági fórumokat tartottak, hanem járták az utcákat, leszólították, aki szembement velük, és megkérdezték, mi a probléma. A Fidesz-gólem ledöntését azzal magyarázta, hogy sokkal több falusi ember szavazott rá, mint korábban bármelyik baloldali jelöltre.

Tanulságos történet. Hajlamosak vagyunk profi kampányközpontokat vizionálni (nem olyan kopott ebédlőt, ahol Schiffer úr zónazúzát falt), hozzá izraeli-amerikai kampánytanácsadókat képzelünk, Ron Werber kései utódait, akik minden mondat mögött ott tanyáznak, és parancsba adják, hogy a jelölt a nyakkendőjét mekkora csomóval kösse, amikor behívják a tévébe.

A dolog, lám, sokkal egyszerűbb. El kell kocsizni Nemesvámosra meg Eplénybe, be kell ugrani a helyi búfelejtőbe, és meg kell szólítani Lonci bácsit, akit éppen buciért vagy párizsiért ugrasztott a párja a közértbe. Ennyi. Az a veszély különben, hogy valamely eldugott helyen fideszes politikussal találkozzon az ember, már nem fenyeget, Orbán polgári körei a jelek szerint szétporladtak, mert aki trafikot kapott ajándékba, különb ember lett a földijeinél. Kereszténydemokrata politikussal sem fog senki a falvakban találkozni, az urak leszoktak a fogadóórákról. Van még a fácánvadászaton való véletlen találkozás, de azzal nem lehet választást nyerni.

 

Kész Zoltán jól döntött, amikor a rafinált kampánystratégia helyett a kézenfekvő császkálást választotta. Hasonlatosan ahhoz, amikor Horn Gyula még a rendszerváltás előtt balatonföldvári lakossági fórumra utazott, ám előtte beugrott az útszéli kocsmába, hogy igyon egy kávét, és elszívjon egy spanglit. Ott voltam épp a kerthelyiségben, és azon tűnődtem, hogy tudnám elkapni. És akkor váratlanul elsétált mellettem. Fél óra múlva diktálhattam a beíróknak, hogy „be kell lépnünk a NATO-ba”. (Rákérdeztem kétszer is, mert azt hittem, rosszul hallok.) Ez abban az időben történt, amikor még lehetett a politikussal találkozni. Orbánt és a NER lovagjait már nem lehet ilyen könnyen leszólítani, nem járnak a nép közé, ha mégis mennek, előtte minden lépésüket megtervezik, és vigyáznak rájuk, mint a hímes tojásra. Tényleg, ki futott össze mostanában Orbánékkal?

A Kész-tempó azért is örvendetes, mert ezt várják az ellenzéki választók évek óta azoktól, akik az orbánizmus ellen vannak. Beigazolódott, hogy a tüntetés,melynek során a szónokok azt harsogják, hogy milyen sokan vagyunk, nem az egyedül üdvözítő megoldás. Az sem igaz, hogy nélkülözhetetlen egy Orbánhoz hasonlatos karizmatikus vezető. A választók megelégednek esetleg azzal is, ha valaki odalép hozzájuk az utcán, azt mondja, jó napot, és ha már ott van, megkérdi, mi a helyzet.

Csak így tovább, ezt érdemes folytatni, hagyjuk a karizmázást, tudni kell, hogy hova kell menni, ezenfelül jó, ha ügyes és leleményes a politikus. A jelek szerint ez elég a váratlan eredmények eléréséhez.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.