galéria megtekintése

Keresztény külpolitika

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 16. számában
jelent meg.


Horváth Gábor
Népszabadság

Tennesseet zömmel rendes istenfélő emberek lakják. Legalábbis sokkal nagyobb arányban járnak vasárnap templomba, mint Magyarországon. Egy lelkipásztorból lett helyi képviselő javasolta is, hogy nyilvánítsák a Bibliát az állam hivatalos könyvének. Tennesseeben imádják ezeket a jelképeket, van hivatalos fájuk, viráguk, emlősük, rovaruk, madaruk, hüllőjük, lovuk, ásványuk, kőzetük, daluk, versük és néptáncuk. A törvénytervezet mégis megtorpant, a Biblia ugyanis kényes dolog.

Először is kérdés, melyik változata lenne a hivatalos, másrészt mi történjen Tennessee nem keresztény lakosaival, harmadrészt az Egyesült Államokat éppen azok alapították, akik nem akarták, hogy valaki egyetlen vallást tegyen számukra kötelezővé. A vallás és az állam szétválasztásának elve miatt az egész javaslat alighanem alkotmányellenes, és elfogadása esetén Tennessee éveken át ki se látszana a rázúduló perek tömkelegéből.

Ehhez képest Szijjártó Péter kedden azt találta mondani, hogy Magyarország keresztény külpolitikát folytat. A Vatikán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára, Paul Richard Gallagher érsek ezt örömmel nyugtázta, és válaszában megemlítette, hogy a magyar alaptörvény is a keresztény örökségre hivatkozik. Magyarország, külügyminiszterének szavai szerint, komoly felelősséget visel a világban élő keresztény közösségekért. Csak remélni lehet, hogy Orbán Viktor nem felejti el ezt mindannyiszor megemlíteni, amikor kínai vezetőkkel tárgyal. Kínában ugyanis a több millió katolikus és protestáns csupán erős túlzással tekinthető vallásában szabadnak. De említhetnénk a Közel-Keletet is, amelyre Szijjártó Péter szintén hivatkozott: Orbán nyilván Szaúd-Arábiában is síkraszállt az olyan keresztény értékek mellett, mint a vallásszabadság vagy a nők egyenlősége.

 

Lassan el kellene dönteni, hogy a magyar kormányfő és miniszterei mikor mondanak igazat. Páros napokon, amikor a külpolitika érdekelvűségét hirdetik, és puszta szatócsfeladatokat szabnak a hazánkat külföldön képviselő nagyköveteknek, avagy páratlanokon, amikor hirtelen felfedeznek valamilyen éppen szimpatikusnak tűnő értékeket, amelyekre hosszú távon akarnak építkezni? Amikor anyagi ellentételezésért elvtelen alkukat kötnek például az agresszor Putyinnal, vagy amikor a Nyugat részeként a NATO védernyője alatt hűsölnek? Amikor egy keresztény örmény mohamedán gyilkosát ajándékozzák oda Ilham Alijevnek, vagy amikor Orbán kezet csókol Angela Merkelnek?

Az a baj, sajnos, hogy mindenkinek, nyilván Gallagher érseknek is világos: a magyar külpolitika irányítói már évek óta sosem mondanak igazat. Ahhoz ugyanis tudniuk kéne, mi folyik a világban, hol vagyunk mi, és merre tartanak a többiek. Meg kéne tudniuk különböztetni a saját érdekeiket az országétól, a valós értékeket a politikai számítástól.

A héten születésnapos Esterházy Péter gyönyörű mondatát idézve: Kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.