galéria megtekintése

Képmutatás

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 28. számában
jelent meg.


Révész Sándor
Népszabadság

Az információszabadságot elkötelezetten védelmező ombudsmant, Jóri Andrást törvénytelenül kirúgták. Utóda, akire az információszabadság káposztája bízatott, ugyanaz a kecske, aki az elődje is volt. Név szerint Péterfalvi Attila, kinek egyik kirívóan (információ)szabadság-ellenes állásfoglalása szerint nem lehet rendőr képmását közölni a sajtóban a beleegyezése nélkül.

Amint ez a botrányos állásfoglalás 2007-ben megszületett, egyes ügyvédi irodák ráálltak, hogy a sajtóban megjelent fotókon felismerhető rendőrökkel pert indíttassanak, és a szerkesztőségeken jó sok kártérítési pénzt keressenek. Sok ilyen abszurd per indult, s a Kúria egy jogegységi határozatában gondoskodott is arról, hogy ezeket a kezdeményező ne veszíthesse el (miután egy bíró megpróbált a józan esze szerint ítélni). Az Index megelégelte ezt a vircsaftot, és az Alkotmánybírósághoz fordult egy – Péterfalvi elődje – Majtényi László által készített beadvánnyal. Még ez az elkecskésített Alkotmánybíróság is kénytelen volt megállapítani, hogy a Péterfalvi fölfogásán alapuló joggyakorlat alkotmányellenes.

Az AB szerint a rendőri intézkedést ábrázoló fotót igenis közzé lehet tenni, ha „a közlés az esemény fontossága vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából a nyilvánosságra tartozó közügynek minősül”, nem szabad közölni (nagyon helyesen) a rendőr emberi méltóságát sértő, például sérült rendőr szenvedését ábrázoló képet. Az egy rendőrt ábrázoló kép esetén meg egyedileg kell mérlegelni, hogy számot tarthat-e az a közérdeklődésre. Ez a kétes pont.

 

A Kúria erre most azt mondja, hogy nem mond semmit. Nem ad támpontokat arra, miként mérlegeljen a sajtó, s döntsön a bíró. Majd az elvesztett perekből és sok-sok pénzből, sok-sok év alatt megtanulják a szerkesztőségek, mi törvényes, mi nem, már ha erről nem lenne a különböző bíróknak különböző véleményük.

Péterfalvi abból a kétségtelen, de az ügy szempontjából érdektelen tényből indult ki, hogy a rendőr nem közszereplő. Viszont a közhatalmat képviseli, amikor nyilvánosan tevékenykedik. Rendőr lehet civilben, nagyon indokolt esetben maszkban (bár azzal is visszaéltek már). De amikor egy rendőr közterületen, egyenruhában, szolgálatban szolgál, alkalmazza azokat a közhatalmi eszközöket, amelyek a rendelkezésére állnak, akkor nincs mérlegelésnek helye. Hogy egy nyilvános rendőri tevékenység ne lehessen sajtónyilvános, olyan nincs.

A kúriai bírónő, aki semmit sem vélt tudni, azt mégis vélte, hogy „egyedi rendőri intézkedés” esetében a bíró elmarasztalja majd azt, aki ilyet közzétesz. Ugyan milyen alapon?! A nyilvánosság lehetősége garancia, hogy a rendőr a védelmünket szolgáló lehetőségeit nem fordítja ellenünk. Amint az gyakran megtörténik, s oly ritkán büntettetik. A rendőr legyen tisztában azzal, hogy amit tesz, amit mond, ahogy viselkedik, azzal a nyilvánosság előtt el kell tudnia számolni. Akár egy személlyel, akár egy tömeggel, akár egyedül, akár alakzatban teszi.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.