galéria megtekintése

Kémrémregény

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 07. számában
jelent meg.


Horváth Gábor
Népszabadság

„Ha még egyszer meghallom azt a szót, hogy verseny, lefagyasztom a micsodájukat!” – Vlagyimir Putyin csattant fel így néhány éve a José Manuel Barrosóval folytatott tárgyaláson, amikor az Európai Bizottság elnöke amellett érvelt, hogy Oroszország engedje be más gázkitermelők áruját is a megépítendő Déli áramlat vezetékbe. A sajtó – és talán a közönség is – mindig kíváncsi, hogyan zajlanak a zárt ajtók mögött a felsőszintű megbeszélések. Hát így. Legalábbis, ha Putyin ott van.

El lehet képzelni, mi folyik akkor, ha az orosz elnök aktuális partnere mögött nem a komplett Európai Unió áll, milyen hangot üt meg Moszkva, ha Szófiával, Vilniusszal vagy Budapesttel van dolga. Ezen az alapon könnyebben átélhető az a korrupciós ajánlat is, amelyről a New York Times írt a minap. Ezt Alekszander Babakov orosz parlamenti képviselő tette a bolgár energetikai miniszterhelyettesnek a La Casa del Habano nevű szivarbárban. Névvel, címmel ilyesmit nem szoktak megírni az újságok, nem utolsósorban azért, mert az ajánlatot kapó politikus ritkán hozakodik elő az esettel, most azonban ez is megtörtént. Szó esik még a cikkben az orosz állami Vnyéstorgbank bulgáriai machinációiról, meg arról, hogy a környezetvédelem ürügyén orosz nyomásra tiltották be a palagáz kitermelését, a gázvezeték-építést szabályozó törvény szövegét pedig legalábbis részben a Gazpromban írták.

És igen, felbukkan a történetben az Egyesült Államok szófiai nagykövete, aki felhívta a figyelmet az amerikai tiltólistán szereplő orosz vállalatokkal való üzletelés veszélyeire. Hogy az áthallás teljes legyen a budapesti fejleményekkel, elutazott a bolgár fővárosba John McCain is. Ezen a ponton következik egy kis különbség: a szenátorral való találkozója másnapján Plamen Oresarszki bolgár miniszterelnök felfüggeszttette a Déli áramlat építését – addig, amíg az el nem nyeri az Európai Unió teljes támogatását.

 

Rosszabb sztoriból is írtak már kémregényt, pedig a kép még nem is teljes. A brit Oxford Institute of Energy Studies nyáron publikált elemzése szerint 2020-ig csökkenni fog Európa földgázfogyasztása, és majd csak 2030 körül ér vissza a 2010-es szintre. Egyelőre tehát semmi szükség pótlólagos vezetékkapacitásra. A korábbi becsléseket – amelyekre alapozva mellesleg a Gyurcsány-kormány is támogatta a Déli áramlat megépítését – ad acta tette a világgazdasági válság, illetve átalakulás. Az Európai Unió teljesítménye nemcsak lassabban fog növekedni, de az energiafelhasználása se lesz a régi, sem mennyiségében, sem összetételében. Vagyis, mire a Déli áramlat ügyében lassan kezdünk tisztán látni, kiderül, hogy az élet eleve másfelé kanyarodik.

Csak a paksi atomerőmű bővítése körüli machinációk ne emlékeztetnének olyan erősen a bulgáriai forgatókönyvre! Talán nem lennénk ennyire gyanakvók, ha a magyar közvélemény nem rendre orosz forrásokból ismerné meg az ügylet részleteit.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.