Bár a mindenkori hatalom előszeretettel nézi hülyének a választókat, azért arra ritkán vetemedik, hogy ezt ügyészségi határozatban is tudassa velük. De Matolcsy György és alelnöke, Gerhardt Ferenc vagyonbevallási ügyében ettől sem riadt vissza. Az ügyészség simán elfogadta, hogy azért nem szerepeltettek éves szinten tíz-egynéhány milliós jövedelmet a vagyonbevallásukban, mert a pénzt eladakozták, így az ő tudatukban az nem jelent meg elkölthető jövedelemként. A kétkedőknek pedig kuss. Mert ugyebár azt senki sem feltételezheti, hogy a hon e két derék polgára esetleg az adóbevallásából is kihagyta a kérdéses milliókat!Mégpedig azért nem feltételezhetjük, mert az ügyészség sem feltételezi, márpedig ők csak tudják.
Legyünk nagyvonalúak, ne bonyolódjunk bele abba, hogy ha az adóbevallásukba beírták a kérdéses összeget, akkor tisztában kellett lenniük azzal, hogy a vagyonnyilatkozatukban is fel kell tüntetni a milliókat. Induljunk ki inkább abból, hogy a két bankár nem akarta, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozatukból ország-világ tudomást szerezzen arról, hogy „mellékesben” még mennyit kaparnak össze, ezért „felejtették ki” ezeket a tételeket. Mivel azonban törvénytisztelő állampolgárok, az adóbevallásukba pontosan beírták. Ehhez a kis sumáksághoz pedig ugyan miért ne asszisztálhatott volna az ügyészség?
Most hagyjuk, hogy „bezzeg a Simon-ügyben milyen hosszú ideje nyomoznak”, és az összes többi, hasonlóan átpolitizált büntetőügyet. Ugyan már! Lecsapnak őt a fideszesekre is. Hétfőn a Budapesti IV.-XV. Kerületi Bíróság első fokon egy év próbára bocsátotta Bitvai Nándort, a XV. kerület volt fideszes alpolgármesterét, hamis magánokirat felhasználásáért. Olyan banki bizonylatokkal vett fel készpénzt az általa elnökölt egyesület számlájáról, amelyen a vele együtt aláírásra jogosult elnökségi tag aláírása hamis volt. Nem derült fény a hamisító személyére, csak az biztos, hogy nem Bitvai volt az. Minden részletre kiterjedő nyomozás folyt az ügyben, sok-sok tanúval, szakértőkkel. A végén kiderült: Bitvai minden fillérrel el tudott számolni. A hamis aláírással felvett pénzt maradéktalanul az egyesület céljainak megfelelően költötte el; összevetették a benyújtott számlákat és a kifizetéseket, minden rendben volt. Ám a bizonylaton lévő egyik aláírás hamis volt, amit a bíró szerint Bitvainak tudnia kellett, ezért bűnösnek mondta ki, még ha a lehető legenyhébb „büntetést” kapta is. A bíró utalt arra, hogy normális esetben, azaz ha a politika nem kavar bele, Bitvai soha nem került volna bíróság elé. Egy ügyészi megrovás is arányos „büntetés” lett volna. Csakhogy Bitvai bűne a két táborra szakadt helyi Fidesz belharcában lelepleződött, ő pedig elítéltetett.
